Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén augusztus elsején több, a bérszámfejtést érintő változás lépett hatályba, amelyeket először a napokban kifizetendő bérek esetében kell alkalmazni. A BDO Magyarország sajtóközleménye azt mutatja be, hogy az aktuális fizetések miben térnek majd el a korábbiaktól.
„Az egyik szembetűnő eltérést a távolléti díj számításának megváltozott szabályai okozzák – mutat rá Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.
„Munkavállalói oldalról lényeges változás, hogy az új szabályok alapján mostantól nem fordulhat az elő, hogy például szabadság esetén a munkabér nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért. Persze ahhoz, hogy a bérszámfejtés a jogszabályoknak megfelelően történjen, a bérszámfejtőknek számos dologra kell tekintettel lenniük. Arra például mindenképpen érdemes figyelniük, hogy immár rendkívüli munkaidőben történő vasárnapi munkavégzés esetén jár ugyan a vasárnapi pótlék, de azt a távolléti díj számítása során nem kell figyelembe venni (ugyanez érvényes az éjszakai és műszakpótlékra is).
A másik, várhatóan gyakran előforduló problémát az fogja okozni, hogy távolléti díj havibérre vonatkozó osztószámára bizonyos esetekben más-más értéket lehet kalkulálni a munkaidő-, illetve a TB-naptárak alapján.”
Nem csupán a távolléti díj számításának változására kell azonban figyelemmel lenniük a bérszámfejtőknek, hanem az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz kapcsolódó elszámolás szabályainak változásaira is, történjék az akár munkaidőkeret, akár elszámolási időszak alapján. Ráadásul ezekben az esetekben – szemben a távolléti díj számításával – a szabályok érvényesülését már most is vizsgálhatják a munkaügyi felügyelők.
Ha az órabéres munkavállalót munkaidőkeretben foglalkoztatják, a munkabért – eltérő megállapodás hiányában – az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának, valamint a napi munkaidőnek az alapulvételével kell kiszámítani.
„Amennyiben a munkavállaló havi alapbéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is a havi bérére lesz jogosult, akár többet, akár kevesebbet dolgozott az általános munkarend szerinti munkaidőhöz képest – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakembere. – A különbözetet a munkaidőkeret, vagy az elszámolási időszak végén kell csak rendezni.”
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!