Másfélszeresére emelik a katonák bérét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négy év alatt 50 százalékkal emelik a katonák illetményét jövő júliustól – jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter.


A kormány 2010 óta elkötelezett abban, hogy a közszolgálatban dolgozók számára életpályamodellt, béremelést vezessen be. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók után a tűzoltóknál, rendőröknél és a katonáknál, s a tervek szerint 2016-tól a köztisztviselőknél is bevezetik az illetményfejlesztéssel egybekötött életpályamodellt – mondta Hende Csaba.

A katonai életpályamodellről a miniszter elmondta: jövő július elsejétől a Magyar Honvédség teljes állományát érintően átlagosan 30 százalékos illetményfejlesztést vezetnek be. Majd 2019 január elsejéig bezáróan évente további 5-5 százalékkal emelik a katonák illetményét.

Mindemellett a pótlékok rendszere is jelentősen átalakul, s bevezetés előtt áll a Magyar Honvédség új lakhatási támogatási rendszere is. Az új honvédségi lakástámogatási rendszer pénzbeli támogatásra épül majd – mondta a miniszter. Két új lakhatási támogatási formát vezetnek majd be: a lakásbérletet és a lízinget támogató úgynevezett lakáspénzt, valamint a lakásvásárlást és építést elősegítő egyszeri támogatást a hivatásos katonák körében. Ezen felül egy szélesebb kört érintően, a közszolgálati életpályamodell részeként 2016-tól egy közszolgálati biztosítás bevezetését is tervezik – mondta a honvédelmi miniszter. Ennek részletein még dolgoznak, de a honvédelmi miniszter annyit elmondott, hogy ennek megvalósítását egy nonprofit alapon működő saját biztosítási társaság révén tervezik.

A honvédelmi miniszter kiemelte: a Magyar Honvédség katonái minden évben erőn felül teljesítenek az ország határain belül és kívül, bizonyítják felkészültségüket, készek fegyverrel védeni a hazát, de készek helytállni az olyan ipari-, és természeti katasztrófák idején is, mint a 2010-es vörösiszap-katasztrófa, vagy a tavaly nyári nagy dunai árvíz. Mindemellett nemzetközi missziós tevékenységükkel hozzájárulnak Magyarország nemzetközi pozíciójának javításához is. A miniszter szerint kötelességük, hogy megbecsüljék a Magyar Honvédség állományát.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Elmondta, hogy  korábban kidolgozták a katonai életpályamodellt, s annak egyes elemeit az új szolgálati törvény részeként már 2013-ban be is vezették. A következő években pedig minden további intézkedést meghoznak.

Ez az életpályamodell egyrészt teljesítményalapú és kiszámítható előmeneteli rendszert tartalmaz, amelynek lényege, hogy a legfelkészültebb és a legjobban teljesítő katonák előtt világos út áll a Magyar Honvédségben. Hende Csaba szólt arról is, hogy lesznek olyan hivatásos katonák, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt kiválnak a rendszerből, de számukra is minden segítségét, át-, illetve továbbképzési lehetőséget megadnak, hogy a közszolgálat más területén dolgozhassanak tovább.

A katonák anyagi megbecsülésének része a jövő év közepétől kezdődő illetményfejlesztést. Hende Csaba kérdésre válaszolva elmondta, hogy mivel a honvédség létszámhiánnyal küzd, az illetményemelésre szánt előirányzat sem egy adott létszámhoz van igazítva, az egy felülről nyitott keret, vagyis jövőbeli létszámbeli erősödéssel is számolnak.

Hende Csaba kérdésre válaszolva leszögezte: az internetadóból származó bevételnek semmi köze az életpályamodell finanszírozásához. Azt mondta: az illetményfejlesztéshez szükséges mintegy 11 milliárd forintos forrást a jövő évi költségvetésben pótelőirányzatként fogják megkapni az év közepétől.

Arra a kérdésre, hogy az illetményemelés mely állománykategóriákat, milyen mértékben érint majd, a honvédelmi miniszter csak annyit árult el, hogy a számára „preferált állománycsoport”, amelyet az átlagosan jobban szeretne megerősíteni az az altiszti kar.

Hende Csaba a sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy 2016-ról, 2015-re előrehozzák a honvédelmi kiadások növelését. Kérdésre válaszolva elmondta: ebből a keretből a honvédség technikai fejlesztésére is lesz majd pénz.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.