Másként számolnák a munkanélküliséget


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hatósági nyilvántartások alapján mérné a munkaerő-piaci trendeket a kormány.


Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról címen terjesztett az Országgyűlés elé törvénymódosító javaslatot a nemzetgazdasági miniszter. A javaslat általános indokolása szerint „az uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtásához szükséges további törvényi feltételek megteremtését célozza”.

A jogszabálytervezet új foglalkoztatási mutatószám megalkotására hatalmazza fel a kormányt.

A részletes indokolás szerint ez azért szükséges, mert a foglalkoztatási folyamatok értékeléséhez a most működő, többmutatós rendszer nem alkalmas; helyette olyan új foglalkoztatási mutatóra volna szükség, amely képes a kormány foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseinek nyomon követésére. Az indokolás példaként idézi, hogy az új indikátor a legális foglalkoztatást szeretné mérni, mert a kormány gazdaságfehérítő intézkedések hatásáról jelenleg nincs elég információ.

Az új mutató alapja a törvényjavaslat szerint azok az adminisztratív hatósági nyilvántartások lesznek, amelyek információtartalmát az elmúlt húsz évben nem dolgozták fel. Fejlett európai országokban használják ezeket az adatsorokat – áll a részletes indokolásban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.