MaSzSz: jövőre 110 775 forint lehet a minimálbér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány dönt majd a minimálbér összegéről, mivel a konzultációs fórumon nem született egyezség. 


A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szakértői szerint, a költségvetést alapul véve, várhatóan 110 775 forint körül határozza majd meg a kormány a 2016. január 1-én hatályba lépő bruttó minimálbért – mondta Kordás László, a MaSzSz elnöke szerdán Budapesten.

A sajtótájékoztatót öt szakszervezeti konföderáció: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Liga Szakszervezetek, a MaSzSz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), közösen tartotta.

Kordás László kiemelte: azért dönt majd a kormány a jövő évi bérekről, mert a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a szociális partnerek nem tudtak megegyezni a béremelések mértékéről. A munkáltatói oldal ultimátumot intézett a munkavállalói oldalhoz, hogy csak akkor állapodnak meg, ha a szakszervezetek elfogadják a munkaadók ajánlatát. A szakszervezetek azonban az ajánlatot nem tudták támogatni – tette hozzá.

HR & Munkajog

A havonta megjelenő szaklap segíti a munkajoggal foglalkozó, munkaügyi és HR szakembereket a gyorsan változó jogszabályok követésében és értelmezésében.
Szaklapunkra előfizethethet nyomtatott és online formában, de akár külön-külön is megvásárolhatja az egyes lapszámokat.

A MaSzSz elnöke arról is beszámolt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre tervezett értékét a kormánynak a jogszabályi kötelezettségek miatt pénteken, a Gazdasági Társadalmi Tanács ülésén még meg kell vitatnia, ez a testület azonban már érdemben nem befolyásolja a kormány döntését.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a gazdasági, politikai döntések befolyásolása érdekében a szakszervezeteknek élniük kell a szakszervezeti, munkavállalói jogokkal.

A VKF-fórumon a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékét a szakszervezeti oldal bruttó 7, illetve 7,4 százalékban javasolta. A munkáltatói oldal viszont bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslatot tett. A munkavállalói oldal ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezerről jövőre 112 000 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 122 ezerről 131 000 forintra emelkedett volna.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.