Még 2500 sofőrt képez ki az állam


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb 2500 hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzését biztosítja ingyen a munkaerő-piaci változások segítése program a pénteken induló képzéseken – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára szerint egyes magyar fuvarozók visszavonulhatnak az európai uniós piacokról. A NiT Hungary főtitkára szerint több magyar árufuvarozó vállalkozás dolgozik 2013 óta nemzetközi piacon, mint hazain.


A 2,09 milliárd forint hazai forrásból megvalósuló képzés a szállítmányozási szektor szakember-utánpótlását segíti. „A logisztikai ágazat rohamos fejlődésével a közúti áruszállítás versenyképességének javítása kulcsfontosságú tényező Magyarország számára, ezért a szektorban fellépő szakemberhiány utánpótlását mielőbb biztosítani kell” – fogalmazott Cseresnyés Péter. 

Továbbra is jelentős az érdeklődés mind a magánszemélyek, mind a munkaáltatók köréből a gépjárművezetői képzések iránt. A csaknem 12 ezer vállalkozás által üzemeltett 62 ezer jármű megköveteli a folyamatos munkaerő-utánpótlást, évente 500-1000 új gépjárművezető munkába állása szükséges folyamatosan, a meglévő hiány pótlása mellett – tette hozzá az államtitkár.

Az OFA Nonprofit Kft. a képzésre 638 munkáltatóval kötött együttműködési megállapodást 2017. március végéig. A vállalatok között van kisvállalat, amelynek egy emberre van igénye, de több száz embert felvenni szándékozó nagy cég is. Újabb 400 munkáltatóval hamarosan várható a megállapodás. 

A jelentkezők képzése a munkáltatói szándéknyilatkozatok vagy tanulmányi szerződések benyújtása és megkötése után indulhat, ezzel is elősegítve a támogatottak elhelyezkedését. A program hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, hiszen konkrét munkaerőigényekre alapozott képzések segítségével biztosítja a vállalatok növekedéséhez szükséges munkaerőt – emelte ki Cseresnyés Péter.

A képzésre magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akiknek munkaerő-piaci státusza képzéssel, munkaerő-piaci szolgáltatással mozdítható előre.

Az első képzések a programra már korábban jelentkezőkel indulnak. Az új érdeklődők a tervek szerint júniusban jelentkezhetnek majd a program regisztrációs felületén, a www.ofa.hu-n – közölte az államtitkár.

Súlyos anyagi és adminisztrációs teher a magyar fuvarozóknak is, hogy több uniós országban az ottani minimálbért kell fizetniük a dolgozóiknak, ezért egyes fuvarozók visszavonulhatnak az európai uniós piacokról – hangsúlyozta a Világgazdaság csütörtöki számában adott interjúban Somogyi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára.

Korábban a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indít a nemzetközi árufuvarozó és személyszállító cégek körében, tiltakozásul az ellen, hogy több nyugat-európai országban szociális csomagba bújtatott piacvédelmi eszközöket vezetnek be.

Dittel Gábor, a NiT Hungary főtitkára kifejtette, szerintük a kelet-európai országok fuvarozóinak kiszorítására irányul az, hogy több nyugat-európai országban – köztük Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában és Norvégiában – az ottani minimálbér megfizetését kötelezővé teszik, illetve többlet adminisztrációs kötelezettségeket vezetnek be a külföldi fuvarozók számára, mindez sérti az Európai Unió szabad szolgáltatás áramlására vonatkozó alapelvét.

Dittel Gábor ismertette, hogy a kelet-európai fuvarozók, köztük a magyar nemzetközi személy- és áruszállítók az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozás óta folyamatosan növelni tudták piaci részesedésüket a közös piacon.     

Példaként említette, hogy a magyar fuvarozók az európai uniós piac 1,9 százalékát tették ki, addig ez az arány 2014-ben 4,5 százalékra növekedett. 

Rámutatott: trendforduló következett be 2013-ban, amikor is több magyar árufuvarozó vállalkozás dolgozott nemzetközi piacon, mint hazain, adataik szerint 2013-ban 6650 magyar fuvarozó külföldön, 5551 pedig hazai piacon tevékenykedett, 2012 és 2016 között négy év alatt 12 ezerrel 41 810-re nőtt a nehéz gépjárművek száma, amelyen 15 ezren dolgoznak.

(MTI, Világgazdaság, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.