Mégsem lett nyugdíjas a bíró


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felperes bírói szolgálati jogviszonya visszamenőleges hatállyal történt helyreállításával – a törvény erejénél fogva – biztosítási jogviszonya is helyreállt. Döntött a Kúria


A társadalombiztosítási szerv  határozatával  2012. július 1. napjától öregségi nyugdíjat, majd a  2013. január 1. napjától 0,5%-os mértékű növelést állapított meg a felperes részére – olvasható a Kúria honlapján. Újabb határozatával a felperes öregségi nyugdíját és a nyugdíj növelését megállapító határozatát   is teljes egészében visszavonta, tekintettel arra, hogy a felperes öregségi nyugdíjra nem volt jogosult, így a nyugdíjnövelésre sem. A visszavonó határozat indokolása szerint az öregségi nyugdíjra a felperes az Alkotmánybíróság 33/2012.(VII.17.) AB határozata alapján nem volt jogosult. A határozatok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) bekezdésére, valamint a 95. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjaira hivatkoztak.

Jogesetelemzés felsőfokon

Valós munkaügyi jogvitás ügyek feldolgozása dr. Berke Gyula, dr. Pál Lajos, dr. Lőrincz György és Tálné dr. Molnár Erika közreműködésével.

2015. június 9. – Best Western Hotel Hungária, Budapest

További részletek és jelentkezés>>

A felperes a határozatok ellen kereseti kérelmet nyújtott be, melyben kérte azok hatályon kívül helyezését, mivel álláspontja szerint 2012. július 1-jén, amikor részére az alperes az öregségi nyugdíjat megállapította, biztosítási jogviszonyban nem állt, erre tekintettel jogszabálysértés nem történt sem az öregségi nyugdíj megállapító határozat, sem a nyugdíj összegét felemelő határozat meghozatala során. Az alperes a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt indokait fenntartva.
A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Érvelése szerint a felperes az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel 2012. július 1. napján – mivel kérte bírói jogviszonya helyreállítását és az visszaható hatállyal helyreállításra került – 2012. július 1. napján bírói jogviszonyban állt, így a Tny. 18. § (1) bekezdés c) pontja nem teljesült, a Tny. 95. § (5) bekezdés b) pontja alapján a közigazgatási szerv hivatalból az ügyfél terhére egy ízben a határozat közlésétől számított öt éven belül visszavonhatta határozatát.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát arra figyelemmel, hogy 2012. július 1. napján nem állt biztosítási jogviszonyban, bírói jogviszonya az Alkotmánybíróság határozata után visszamenőleges hatállyal került helyreállításra. A Tny. 95. § (5) bekezdésébe szerint a nyugdíjbiztosítási szerv csak akkor módosíthatta volna korábbi döntését, ha a nyugellátását jogalap nélkül állapította volna meg.
A Kúria megállapította, hogy a felperes bírói szolgálati jogviszonya visszamenőleges hatállyal történt helyreállításával -a törvény erejénél fogva-biztosítási jogviszonya is helyreállt. A bírói szolgálati viszony, azzal együtt a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont szerinti biztosítási jogviszony-a társadalombiztosítási határozat indokolásával ellentétben – nem a 33/2012.(VII.17.) AB határozata alapján állt helyre: az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (3) bekezdése – főszabályként – úgy rendelkezik, hogy a jogszabály megsemmisítése a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket nem érinti. A szolgálati(azzal együtt a biztosítási) jogviszony 2012. július 1-től a felperes választása, a Köztársasági Elnök aktusa és a Törvényszék elnökének munkáltatói jogkörben tett intézkedése folytán állt helyre, amely – kétség kívül speciális – jogi helyzet azt eredményezte, hogy az öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó feltétel (biztosítással járó jogviszony hiánya) nem teljesült. Mindezek alapján a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a fenti indokolásbeli módosítással hatályában fenntartotta.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.