Megváltozott munkaképességűek: könnyebb lesz a foglalkoztatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány átalakítja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rendszerét, újraszabályozza a foglalkoztatók ellenőrzését, támogatásának, minősítésének rendszerét. A szociális államtitkárság közlése szerint az új akkreditációs és támogatási rendszer minden foglalkoztató számára egységes és egyszerűbb lesz.


A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációját és visszavezetését a nyílt munkaerőpiacra, valamint a foglalkoztatásukhoz nyújtott költségvetési források hatékonyabb felhasználását is szolgálja az e célra biztosított támogatások rendszerének átalakítása. Ennek része a foglalkoztatók támogatásának, minősítésének és ellenőrzésének újraszabályozása. A kormány e célok támogatására a költségvetési forrásokon túl az Új Széchenyi Tervben 2012 és 2014 között csaknem 30 milliárd forintot biztosít.

Az átalakítás legfontosabb célja az egyén nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának elősegítése, élethelyzetének tartós, hosszú távú javítása. Az új akkreditációs és támogatási rendszer minden foglalkoztató számára egységes, egyszerűbb lesz. Az új rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű személyek nagyobb eséllyel kerülhessenek ki a nyílt munkaerőpiacra, és lehetővé teszi a költségvetési források hatékonyabb felhasználását is.

Megváltozik a foglalkoztatási támogatások célja. A jelenlegi védett körülmények közötti tartós foglalkoztatás helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése a cél – képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása – adaptációs készségük fejlesztése, a foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése és legfőképpen a nyílt munkaerő-piacra való visszavezetése.


Ezt szolgálja a tranzit foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás, mely legfeljebb 3 évig folyósítható. Célja a rehabilitációba vont egyén felkészítése a nyílt munkaerő-piacon való foglalkoztatásra azzal, hogy az egyén felkészítését a foglalkoztatás mellett orvosi, szociális, képzési, valamint egyéb humánerőforrás-fejlesztési eszközök együttesen, az egyén állapotához és kilátásaihoz igazodva támogatják. Azok számára, akik nem vezethetők vissza a nyílt munkaerő-piacra a tartós foglalkoztatást vezetik be, melynek célja a munkavállaló egészségi állapotának, védett körülmények közötti, munkaviszonyban történő megőrzése és fejlesztése.

A foglalkoztatók két-, három-, illetve ötévenkénti minősítése megszűnik. Egységes akkreditációs tanúsítvány lesz egységes követelményrendszerrel, amelynek sarkalatos kritériuma, hogy a foglalkoztató a támogatás céljának megvalósítására alkalmas feltételekkel rendelkezzen. Az akkreditált foglalkoztató működésének és rehabilitációs szempontú megfelelőségének vizsgálata egy szélesebb hatáskörrel, többlépcsős szankcionálási eszközrendszerrel felruházott, fokozott szakmai felelősséggel rendelkező ellenőrzési egység feladata lesz.

(forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.