Mennyire felelős a munkavállaló a rábízott pénz elvesztéséért?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran előfordul a mindennapjainkban, hogy a munkáltató megkéri a munkavállalóját arra, hogy szállítson el valahova egy elég magas összeget vagy akár szedjen be egy rendezvényen pénzt. A munkavállalónak ilyenkor nincsen egyszerű dolga, hiszen a rábízott pénz tekintetében fokozott figyelmet kell tanúsítson a munkavállalói kárfelelősség szabályai szerint.

Amikor a munkavállaló kártérítési felelősségéről beszélünk, akkor általában felróhatósághoz kötött, szubjektív felelősségről van szó. Amikor tehát a munkavállaló kárt okoz a munkaviszonya során, azt kell általában vizsgálni, hogy a vétkessége milyen mértékben állapítható meg. Az általános munkavállalói felelősségen kívül azonban létezik több speciális felelősségi kategória, amely esetén a munkavállaló a vétkességére tekintet nélkül felel. Ezen felelősségi formák között szerepel a pénztárosok, pénz- és értékkezelők őrzési felelőssége is, amely a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) megőrzési felelősség cím alatt részletez.

Ezen felelősségi forma az általános megőrzési felelősséghez képest eltérő feltételeket tartalmaz. Az általános megőrzési felelősség szabályai szerint a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, az ilyen kárt a munkavállaló pedig akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. Pénztárosok, pénz- és értékkezelők esetében azonban nem szükséges ilyen jegyzék vagy elismervény megléte ahhoz, hogy megállapítható legyen a munkavállaló felelőssége. A BH 2003.88. kimondja e felelősségi formával kapcsolatban, hogy a pénzkezelőt külön felelősségvállalás nélkül is terheli – a vétkességre tekintet nélküli – teljes kártérítési felelősség.

A pénztárosok, pénz- és értékkezelők fogalma egy széles munkavállalói kört fed le. Ezen felelősségi forma nem a munkakör elnevezésétől, hanem annak tartalmától függ. Így tehát a pénztárosokon kívül jelen lehet az ilyen objektív felelősség a díjbeszedőknél, egy rendezvényen a programszervezőknél, de akár egy titkárnőnél is, akinek gyakori feladata lehet a rábízott pénzösszegek megfelelő helyre való eljuttatása.

Fontos azonban, hogy a munkavállaló a rábízott pénz elvesztésekor vagy elhagyásakor nem feltétlenül felel a munkáltatója felé. A munkavállaló kimentheti magát – az általános megőrzési felelősséggel egyezően – abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Fontos azt leszögezni, hogy míg a kárt a munkáltatónak, addig a felelősség alóli mentesülést a munkavállalónak kell bizonyítania. A pénzkezelők felelősségével kapcsolatban a bírói gyakorlatban gyakran előforduló eset az, hogy az anyagbeszerző munkavállalók a pénzt a gépkocsiban hagyják, majd onnan azt valaki eltulajdonítja.

Ilyen esetben a bírói gyakorlat alapján csak kivételes esetben mentesülhet a munkavállaló. A BH 1998. 150. kimondta, hogy az anyagbeszerzőt a részére átadott és általa kezelt pénz tekintetében teljes anyagi felelősség terheli. A munkavállaló az utcán tárolt saját gépkocsija ülésén elhelyezett és akár átmenetileg is őrizetlenül hagyott pénz más által történt eltulajdonítása esetén nem hivatkozhat a felelőssége alól való mentesítése érdekében arra, hogy a pénz eltűnését elháríthatatlan külső ok idézte elő. A BH 1993. 331. pedig úgy határozott, hogy ha az anyagbeszerző foglalkozású munkavállaló a munkáltató által rendelkezésére bocsátott nagy összegű pénzt hagy a gépkocsiban, amelyet egyébként a kiszálláskor – terjedelménél fogva – a ruházatában is elhelyezhetett volna, majd ezt a pénzt – a gépkocsi feltörésével – eltulajdonították, a perben nem állapítható meg, hogy a munkáltató kára elháríthatatlan ok miatt következett be, és a munkavállaló emiatt mentesülhetne a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól. Hasonló az eset a pénztárosok esetében is, hiszen egy ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény nem mentesíti a pénztárost a kártérítési kötelezettsége alól. Ez alól a pénztáros csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Jól látható tehát, hogy az olyan munkavállalók, akik nagy pénzekkel dolgoznak, nagyobb is a felelősségük. Ezért rendkívül körültekintően kell eljárni. Lerakni a pénzt az anyósülésre, és két percre beugrani a boltba, sok pénzébe kerülhet a munkavállalónak, még akkor is, ha azt hisszük, hogy a legmodernebb biztonsági zárak megvédenek minden bajtól.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).