MGYOSZ: a munkaerőhiány demográfiai gyökerű


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőhiány demográfiai okokra is visszavezethető, mert folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség és az utóbbi években megnőtt a munkavállalás céljából átmenetileg külföldre költözők aránya, ezzel párhuzamosan pedig nő a gazdaság, így bővül a kereslet is – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.


Hozzátette: a munkaerőhiány gyakorlatilag kisebb vagy nagyobb mértékben már minden ágazatot sújt. 

Az MGYOSZ szerint a problémára rövid távon a munkaerő tartalékok (nyugdíjasok, cigány népesség) mozgósítása jelenthet megoldást, illetve a gazdasági szerkezet átalakítása, ugyanis a versenyszférához képest túl sok az állami alkalmazott. Példaként említette az idősebb, nyugdíjhoz közel álló vagy már nyugdíjas korúak újra foglalkoztatásánál a Nyugdíjas Szövetkezeteket. 

 

Rolek Ferenc kiemelte: a cigányság körében rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta, ráadásul ők demográfiailag egy növekvő népességállományt jelentenek. Ha a magyar gazdaság nem tudja őket hatékony munkaerőként alkalmazni, akkor abból nagyon komoly gazdasági és társadalmi problémák lehetnek.  

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő 20 évben minden évben 40 ezer emberrel csökken a munkaerő-állomány, ami azt jelenti, hogy 20 év alatt csaknem 1 millió emberrel lesz kevesebb a munkaerőpiacon, ha nem történik semmi.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.