Mi lesz a dolgozóval, ha vége a cégnek?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaviszony automatikusan véget ér, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Áttekintjük, milyen juttatásokra és jogi védelemre jogosult ilyen esetekben a munkavállaló.
A szabályozás logikája az, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén olyan körülmény vezet a munkaviszony megszűnéséhez, amely a munkavállalótól független, amit ő nem tud befolyásolni. Ezért a törvény úgy tekinti, hogy ekkor a munkáltató érdekkörében felmerült okból szűnik meg a munkaviszony. Éppen ezért ilyen esetben a munkavállaló mindazokra a juttatásokra jogosult, amelyek munkáltatói felmondás esetén járnának.
A munkavállaló részére így ki kell fizetni a munkáltató felmondása esetére meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeget, kivéve, ha a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (pl. mert keresőképtelen betegként táppénzt kap), vagy jogszabály másképp rendelkezik. A munkavállaló emellett végkielégítésre is jogosult. A végkielégítésre jogosító idő számítása szempontjából ilyenkor a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontja veendő figyelembe, azaz azt kell vizsgálni, hogy e pillanatban milyen hosszú ideig állt fenn a munkaviszony. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén fizetendő járandóságokra vonatkozó szabályoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.
|
Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
|
|
A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról.
További információ és megrendelés >>
|
Nem szűnik meg a munkaviszony, ha a munkáltató jogutóddal szűnik meg. Ilyen esetben a munkaviszony változatlan tartalommal fennmarad a munkáltató jogutódjával. Például, ha két gazdasági társaság összeolvad, úgy – változatlan tartalommal – a jogutódként létrejövő új gazdasági társasággal folytatódnak a két összeolvadó társaság munkaviszonyai.
A jogutód nélkül megszűnő munkáltató munkavállalóinak vagyoni igényeit (pl. ki nem fizetett munkabér, végkielégítés) a törvény több intézkedéssel igyekszik védeni. Erre azért van szükség, mert ezek tipikusan olyan helyzetek, amikor a munkáltató csődhelyzetben van. Hiába írná elő a törvény, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a munkavállalókat különböző juttatások illetik meg, ha ezek kifizetésére már nem lenne fedezet.
Az egyik ilyen biztosíték lényege, hogy a felszámolási eljárás végén a munkáltató vagyonából a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni a tartozásokat. A felszámolás alatt álló adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások kifizetésére az első helyen kell sort keríteni, az ún. felszámolási költségek körében. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltatónak van vagyona, akkor azt első körben a felszámolási költségekre, köztük a bértartozásokra kell fordítani, és csak ezt követően használható fel más tartozások rendezésére.
Munkaerő-kölcsönzés esetén ugyanilyen védelembe részesülnek az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő kölcsönzési díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások is. Ilyenkor ugyan a bér kifizetésére a kölcsönbeadó köteles, ám annak fedezetét a fizetésképtelen helyzetben lévő kölcsönvevő által fizetendő kölcsönzési díj adja. Hasonló szabály iskolaszövetkezeti munkaviszony esetén is alkalmazandó.
A másik fontos biztosíték, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból is kérhető a felszámolás alatt álló munkáltató bértartozásainak megelőlegezése. Ez az ún. bérgarancia-eljárás, amelynek keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze megelőlegezi. Ez iránt a cég felszámolója terjeszt elő kérelmet, amelyet az állami foglalkoztatási szerv bírál el, és – ha a kérelem megfelel a törvényben foglalt feltételeknek – intézkedik a támogatás folyósításáról. Ha tehát a felszámolás alatt álló munkáltató nem tud fizetni, úgy a felszámoló kötelezettsége, hogy az Alaphoz forduljon támogatásért.
