Mi, mennyi 2015-ben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimálbér nőtt, a szociális ellátások összege nem, vagy csak alig változott – derül ki a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által összeállított, hiánypótló dokumentumból.


Csalódás érheti, aki megszokott helyéről, az afsz.hu-ról próbálja letölteni „Mi, mennyi” című, minden évben összerakott dokumentumot, amelyben az összes szociális ellátás, illetve a minimálbér összege is szerepel. Jó hír azonban, hogy a dokumentum idén is elkészült, s innen letölthető.

Az afsz.hu-n egyelőre megtalálhatók a „Mi mennyi” dokumentumok 2005-ig visszamenően, de a 2015-öst már nem találjuk, hiszen – mint az a munka.hu nyitóoldalán olvasható- „az Államreform II. programhoz illeszkedve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) feladatköreit 2015. január 1-től részben a Nemzetgazdasági Minisztérium, részben Országos Tisztifőorvosi Hivatal veszi át. A lépést elsősorban az indokolta, hogy a Munkaügyi Hivatal a korábbi struktúrában nem képezett hidat a munkáltatók és az álláskeresők között.”

Sok szám nem, de néhány azért változott 2014-hez képest. A minimálbér havi bruttó 105 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum 122 ezer forintra, a közfoglalkoztatási bér 79155 forintra nőtt (teljes munkaidős foglalkoztatásnál természetesen). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott közmunkás bére idén eléri 20 forint híján a tavalyi minimálbér szintjét, 101480 forint. A munkavezető közmunkás bére havi 111660 forint lett.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

Az álláskeresési járadék maximuma továbbra is a minimálbér, így bruttó 105 ezer forintra nőtt a maximális összege – ez csak azokra vonatkozik, akik már idén váltak jogosulttá.

A köszolgálati tisztviselők illetményalapjának összegén viszont nem látszik az idő múlása: 38650 forint. Ennyi volt már 2008-ban is, azóta sem változott. Hasonlóan kemény anyagból gyúrták az öregségi nyugdíj legkisebb összegét is: 28500 forint 2008 óta, idén is ennyi – nyugtázhatjuk a dokumentumot tanulmányozva. Ami persze magával vonja, hogy a nyugdíjminimumhoz kötött gyes bruttó összege is stabilan 28500 forint immár 7 éve. A családi pótlékok összege is az előbbi számokhoz hasonlóan a már-már szinte örök változatlanság érzetét kelti a prezíc összeállítás olvasójában, s nagyon sok hasonlóan fix számot találhatunk még a táblában.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege – 22800 forint- sem változott tavalyhoz képest, bár ez nem 2008 óta ennyi, 2012-ben ugyanis 28500 forintról csökkentették erre a szintre.

Akad olyan szociális ellátás is, amelynek a maximális összege idén emelkedik, mégpedig a rendszeres szociális segélyé 46 662 forintra. Igaz, ez az ellátási forma február utolsó napjával megszűnik.

Nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe és a kis összegű követelés értékhatára sem.

Csalódás érheti, aki megszokott helyéről, az afsz.hu-ról próbálja letölteni „Mi, mennyi” című, minden évben összerakott dokumentumot, amelyben az összes szociális ellátás, illetve a minimálbér összege is szerepel. Jó hír azonban, hogy a dokumentum idén is elkészült, s innen letölthető.

Az afsz.hu-n egyelőre megtalálhatók a „Mi mennyi” dokumentumok 2005-ig visszamenően, de a 2015-öst már nem találjuk, hiszen – mint az a munka.hu nyitóoldalán olvasható- „az Államreform II. programhoz illeszkedve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) feladatköreit 2015. január 1-től részben a Nemzetgazdasági Minisztérium, részben Országos Tisztifőorvosi Hivatal veszi át. A lépést elsősorban az indokolta, hogy a Munkaügyi Hivatal a korábbi struktúrában nem képezett hidat a munkáltatók és az álláskeresők között.”

Sok szám nem, de néhány azért változott 2014-hez képest. A minimálbér havi bruttó 105 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum 122 ezer forintra, a közfoglalkoztatási bér 79155 forintra nőtt (teljes munkaidős foglalkoztatásnál természetesen). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott közmunkás bére idén eléri 20 forint híján a tavalyi minimálbér szintjét, 101480 forint. A munkavezető közmunkás bére havi 111660 forint lett.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

Az álláskeresési járadék maximuma továbbra is a minimálbér, így bruttó 105 ezer forintra nőtt a maximális összege – ez csak azokra vonatkozik, akik már idén váltak jogosulttá.

A köszolgálati tisztviselők illetményalapjának összegén viszont nem látszik az idő múlása: 38650 forint. Ennyi volt már 2008-ban is, azóta sem változott. Hasonlóan kemény anyagból gyúrták az öregségi nyugdíj legkisebb összegét is: 28500 forint 2008 óta, idén is ennyi – nyugtázhatjuk a dokumentumot tanulmányozva. Ami persze magával vonja, hogy a nyugdíjminimumhoz kötött gyes bruttó összege is stabilan 28500 forint immár 7 éve. A családi pótlékok összege is az előbbi számokhoz hasonlóan a már-már szinte örök változatlanság érzetét kelti a prezíc összeállítás olvasójában, s nagyon sok hasonlóan fix számot találhatunk még a táblában.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege – 22800 forint- sem változott tavalyhoz képest, bár ez nem 2008 óta ennyi, 2012-ben ugyanis 28500 forintról csökkentették erre a szintre.

Akad olyan szociális ellátás is, amelynek a maximális összege idén emelkedik, mégpedig a rendszeres szociális segélyé 46 662 forintra. Igaz, ez az ellátási forma február utolsó napjával megszűnik.

Nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe és a kis összegű követelés értékhatára sem.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.