Mikor lehet adómentes az utalvány?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utalvány akkor minősül nem pénzben adott juttatásnak, ha a felhasználási köre tételesen meghatározható, csak abban a körben használható fel és kizárt a céltól eltérő felhasználás lehetősége – a Kúria eseti döntése.
 


Ami a tényállást illeti, a felperes egy kft.-től 2011. február–december hónapokban munkavállalói részére munkaruházati és számítógép-használati utalványokat, 2011 decemberében sportutalványokat vásárolt 15 660 000 Ft értékben, azonban ezen összeg után a személyi jövedelemadót nem vallotta be. A munkavállalók az utalványokat készpénzért értékesíthették a kft.-nek.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperesnél folytatott utólagos adóhatósági ellenőrzés következtében az adóhatóság megállapította, hogy a felperes a munkavállalói részére teljesített kifizetések után 3 182 000 Ft személyi jövedelemadó levonását mulasztotta el, emiatt terhére 1 591 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki és 555 000 Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A döntést a másodfokon eljárt adóhatóság (alperes) helybenhagyta.

A bíróság eljárása

A bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta. Két munkavállaló nem ismerte el az átvett utalványok névértéken történő értékesítését a kft. felé (csupán átvételét), ezért a bíróság álláspontja szerint a tényállás az ő esetükben nem teljes körűen bizonyított, így az adóhatóság velük kapcsolatban tett megállapításait és az ezekkel kapcsolatos adóbírságnak és késedelmi pótléknak a törlését rendelte el, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A többi munkavállaló kapcsán a bíróság szerint az alperes megalapozott és a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő döntést hozott, mivel ők készpénzért értékesítették az utalványokat a kft.-nek.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Mindkét fél felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ügyben. Az alperes a kereseti kérelemnek helyt adó döntés hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, a felperes pedig a keresetét elutasító jogerős ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérelmezte.

A Kúria megállapításai

A Kúria vizsgálata annak megállapítására irányult, hogy a felperes cafeteria rendszere alapján a vizsgált időszakban foglalkoztatott munkavállalóinak juttatott számítógép-használati, munkaruha- és sportutalványok tekintetében alkalmazhatók-e az adómentes juttatásra vonatkozó törvényi rendelkezések.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

A törvényi szabályozás értelmében az utalvány akkor minősül nem pénzben adott adómentes juttatásnak, ha a juttatás feltételei alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételeknek. A Kúria szerint ebből következően nem egyes munkavállalói nyilatkozatok, utalvány-felhasználások elismerésére, értékesítésére vagy ezek tagadására vonatkozó előadások alapozzák meg e tárgyban az érdemi döntést.

A Kúria álláspontja szerint, amennyiben a munkáltató a munkavállalójának olyan utalványt juttat, amelynek felhasználhatósága nincs a jogalkotó által preferált célhoz kötve, hanem készpénzre váltható, akkor az utalvány a készpénz szerepét tölti be, és a juttatás kapcsán nem biztosított az a követelmény, hogy azt a munkavállaló a személyi jövedelemadó törvény által támogatni kívánt cél érdekében használja fel. Adómentesség csak a jogalkotói célnak megfelelő utalványok tekintetében állapítható meg, az ezek helyébe lépő készpénz kapcsán nem.

A számítógép-használati és munkaruha-utalványok esetében egyértelműen beazonosítható volt, hogy azok teljes körűen visszakerültek a kft.-hez, a felperes munkavállalói még az átvétel napján értékesítették a kft.-nek az utalványokat. A bizonyítékok alapján a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a munkavállalók az utalványok első, felperes általi megvásárlásakor már tudomással bírtak arról, hogy az utalványok készpénz ellenében értékesíthetők a kft.-nek. Ráadásul az utalványok készpénzre váltására a munkavállalók munkahelyén került sor.

A Kúria hangsúlyozta: az adómentességet a felperesnek kellett volna bizonyítania, azonban azt az érvelését nem találták alaposnak, amely szerint azért nem jogszerűek a határozatok és a jogerős ítélet, mert a sportutalványok tekintetében nem állnak rendelkezésre a kft. megsemmisítési jegyzőkönyvei, mivel az egyéb rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok értékelésére megfelelően került sor. A két munkavállaló tekintetében a Kúria kiemelte, hogy mindkét munkavállalók elismerte: a felperes képviselőjétől az utalványokat átvette. Az okirati bizonyítékokkal ellentétes nyilatkozataik ezért és azért sem fogadhatók el, mert az utalványok a havi átvételi íveken, bérlistákon, bérkartonokon, továbbá megsemmisítési jegyzőkönyveken is szerepelnek, nem adhatnak alapot az adóhatósági határozatok e körben történő hatályon kívül helyezésére.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét teljes körűen elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. V. 35 382/2014.) a Kúriai Döntések 2015/10. számában 293. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.