Minden, amit a munkaerőköltségről tudni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőköltség a foglalkoztatott emberi erőforrással kapcsolatban felmerülő valamennyi költség. A piacgazdaságban a vállalkozók piaci döntéseit nagyban befolyásolja, hogy milyen nagyságú a különböző országokban, illetve az egyes ágazatokban a munkaerőköltség nagysága, időbeli alakulása. Milyen hatások érvényesülnek a munkaerőköltség alakulásában? Mi befolyásolja a munkaerőköltség nagyságát? Mi a szerepe a munkaerőköltség összetételének? Milyen összefüggés van a munkaerőköltség és a termelékenység alakulása között? Ilyen és hasonló válaszra váró kérdés merül fel a munkaerőköltséggel kapcsolatban.
 


A munkaerőköltség a foglalkoztatott emberi erőforrással kapcsolatban felmerülő valamennyi költség. A piacgazdaságban a vállalkozók piaci döntéseit nagyban befolyásolja, hogy milyen nagyságú a különböző országokban, illetve az egyes ágazatokban a munkaerőköltség nagysága, időbeli alakulása. A munkaerőköltség az emberi erőforrásba történő befektetés, és a vállalkozás hatékony működésének feltétele, hogy a költségek meghatározott időn belül megtérüljenek a vállalkozó számára.

A munkaerőköltség fogalma

A munkaerőköltség felölel minden olyan, munkáltatót terhelő kötelezettséget, kiadást, amely a szervezeti célokért tevékenykedő emberi erőforrással kapcsolatban felmerül.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlásai szerint statisztikai szempontból a munkaerőköltség fogalomkörébe tartoznak a munkáért járó díjazások, a le nem dolgozott időre járó kifizetések, a jutalmak, prémiumok, a túlóradíjak, a természetbeni juttatások, az étkezési hozzájárulások, a munkavállalóknak nyújtott lakástámogatások, a munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulása, a továbbképzési költségek, a szociális és egyéb juttatások, a dolgozók munkába járási költségeinek térítése, a ruházati költségtérítés, a munkaerő-toborzással kapcsolatos költségek, valamint a bérekhez kapcsolódó adó jellegű kifizetések, illetve támogatások, amelyek a munkáltatók terheit csökkenthetik.

A munkaerő árszínvonala

A munkaerő egy termelési tényező, a többi termelési tényezővel együtt alkotják a vállalkozási tevékenység feltételeit. A munkaerő azonban egy olyan speciális erőforrás, amely a többi erőforrással szemben nem csak a termelői árhoz árazódik, hanem a fogyasztói árhoz is. Ugyanis a munkaerő ára a munka ellenértékeként kapott bér, ami ugyan a munkáltató költsége, de egyben a munkavállaló jövedelme. A vállalkozó a munkaerő árát a termelői árak alakulásához méri, hiszen a munkaerőköltségnek az árbevételben a többi termelési tényező költségével együtt meg kell térülnie, illetve azon felül hasznot is kell hoznia. A munkavállaló bérét, jövedelmét pedig a fogyasztói árakhoz méri, vagyis a fogyasztói árak növekedését szeretné jövedelmében elismertetni. Így tendenciájában a munkaerőköltség – legalábbis a kereset része – a fogyasztói árak növekedését igyekszik követni.

Miért meghatározó szempont a munkaerőköltség alakulása, a munkaerő ára

A befektetők számára a dolgozók megfelelő képzettségi szintje mellett vonzó a relatíve olcsó munkaerő, számos beruházás – főként összeszerelő üzemek, egyszerű technológiával működő gyárak – ennek nyomán valósul meg. Magyarországon a munkaerőköltségek az üzleti szférában lényegesen alacsonyabbak, mint az EU tagállamok többségében, így nemzetközi összehasonlításban a munkaerőköltségeket illetően az ország továbbra is vonzó befektetési célpont lehet.

A munkavállalók szempontjából a keresetnek és a munkából származó jövedelmek nagyságának a munkavállalók életszínvonala alakulása szempontjából van jelentősége. Nemzetközi összehasonlításban a jövedelemszerzés szempontjából nézve a munkaerő árát, vagyis a munkaerőköltséget, célszerű az összehasonlítást vásárlóerő-paritáson elvégezni, mert így nem jelentkezik a belső piacok árszínvonalbeli különbségeinek hatása, amely lényegesen befolyásolja a keresetek reálértékét.

A vásárlóerő-paritáson mért munkaerőköltségek összehasonlítása elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldala szempontjából fontos. Az EU munkaerőpiaca igen vonzó a magyar munkavállalók számára, de ahhoz, hogy a munkavállalók valóban megjelenjenek az EU-ban, több egyéb feltétel teljesülése is szükséges.

Az emberi erőforrás a szervezeti vagyon része, olyan befektetés, amely rövidebb-hosszabb távon térül meg. A munkaerő felhasználásával összefüggésben költségek merülnek fel, amelyeket a vállalkozás csökkenteni, a munkavállaló pedig növelni akar, mivel ez megélhetésének alapja. A vállalkozások hatékony működésének alapja, az emberi erőforrás ésszerű hasznosítása, a munkaerővel összefüggő ráfordítások megtérüléséről való gondoskodás.

Az ember erőforrás-menedzsment egyik kiemelt feladata a költségek csökkentése, illetőleg optimalizálása. Ezen célok alapján történik meg a munkavállalók magatartásával és munkaköri kötelességeivel kapcsolatos követelmények kialakítása, melyeknek a munkavállalók igyekeznek tudásuk, képességük szerint eleget tenni. A munkavállalók a munkájukkal, teljesítményükkel hozzájárulnak a vállalkozás eredményes működéséhez. A munkavállalók befektetett munkáját pedig a vállalkozás pénzügyi lehetőségével összhangban álló kompenzációval ellentételezi. A kompenzáció részét képezi mindaz, amit a foglalkoztatott bérként, prémiumként, jutalomként, étkezési hozzájárulásként, a munkába járással kapcsolatos költségtérítésként vagy természetben adott juttatásként a ledolgozott munkaidő, illetve a végrehajtott munka ellenértékeként megkap, vagyis a közvetlen munkához kapcsolódó jövedelmek. A munkáltató számára a munkaerő költsége ennél nagyobb, az összes, foglalkoztatással kapcsolatos kiadást magában foglalja.

 

 

A munkaerőköltség a munkavállalók bérén és béren kívüli juttatásán kívül tartalmazza a munkáltató által fizetendő közterheket, mint pl. a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás stb., valamint a szociális juttatásokat, illetve költségtérítéseket, a továbbképzéssel kapcsolatos kiadásokat, de ide tartoznak a munkaerő megszerzésével kapcsolatos költségek is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.