Minden, amit a munkaerőköltségről tudni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőköltség a foglalkoztatott emberi erőforrással kapcsolatban felmerülő valamennyi költség. A piacgazdaságban a vállalkozók piaci döntéseit nagyban befolyásolja, hogy milyen nagyságú a különböző országokban, illetve az egyes ágazatokban a munkaerőköltség nagysága, időbeli alakulása. Milyen hatások érvényesülnek a munkaerőköltség alakulásában? Mi befolyásolja a munkaerőköltség nagyságát? Mi a szerepe a munkaerőköltség összetételének? Milyen összefüggés van a munkaerőköltség és a termelékenység alakulása között? Ilyen és hasonló válaszra váró kérdés merül fel a munkaerőköltséggel kapcsolatban.
 


A munkaerőköltség a foglalkoztatott emberi erőforrással kapcsolatban felmerülő valamennyi költség. A piacgazdaságban a vállalkozók piaci döntéseit nagyban befolyásolja, hogy milyen nagyságú a különböző országokban, illetve az egyes ágazatokban a munkaerőköltség nagysága, időbeli alakulása. A munkaerőköltség az emberi erőforrásba történő befektetés, és a vállalkozás hatékony működésének feltétele, hogy a költségek meghatározott időn belül megtérüljenek a vállalkozó számára.

A munkaerőköltség fogalma

A munkaerőköltség felölel minden olyan, munkáltatót terhelő kötelezettséget, kiadást, amely a szervezeti célokért tevékenykedő emberi erőforrással kapcsolatban felmerül.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlásai szerint statisztikai szempontból a munkaerőköltség fogalomkörébe tartoznak a munkáért járó díjazások, a le nem dolgozott időre járó kifizetések, a jutalmak, prémiumok, a túlóradíjak, a természetbeni juttatások, az étkezési hozzájárulások, a munkavállalóknak nyújtott lakástámogatások, a munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulása, a továbbképzési költségek, a szociális és egyéb juttatások, a dolgozók munkába járási költségeinek térítése, a ruházati költségtérítés, a munkaerő-toborzással kapcsolatos költségek, valamint a bérekhez kapcsolódó adó jellegű kifizetések, illetve támogatások, amelyek a munkáltatók terheit csökkenthetik.

A munkaerő árszínvonala

A munkaerő egy termelési tényező, a többi termelési tényezővel együtt alkotják a vállalkozási tevékenység feltételeit. A munkaerő azonban egy olyan speciális erőforrás, amely a többi erőforrással szemben nem csak a termelői árhoz árazódik, hanem a fogyasztói árhoz is. Ugyanis a munkaerő ára a munka ellenértékeként kapott bér, ami ugyan a munkáltató költsége, de egyben a munkavállaló jövedelme. A vállalkozó a munkaerő árát a termelői árak alakulásához méri, hiszen a munkaerőköltségnek az árbevételben a többi termelési tényező költségével együtt meg kell térülnie, illetve azon felül hasznot is kell hoznia. A munkavállaló bérét, jövedelmét pedig a fogyasztói árakhoz méri, vagyis a fogyasztói árak növekedését szeretné jövedelmében elismertetni. Így tendenciájában a munkaerőköltség – legalábbis a kereset része – a fogyasztói árak növekedését igyekszik követni.

Miért meghatározó szempont a munkaerőköltség alakulása, a munkaerő ára

A befektetők számára a dolgozók megfelelő képzettségi szintje mellett vonzó a relatíve olcsó munkaerő, számos beruházás – főként összeszerelő üzemek, egyszerű technológiával működő gyárak – ennek nyomán valósul meg. Magyarországon a munkaerőköltségek az üzleti szférában lényegesen alacsonyabbak, mint az EU tagállamok többségében, így nemzetközi összehasonlításban a munkaerőköltségeket illetően az ország továbbra is vonzó befektetési célpont lehet.

A munkavállalók szempontjából a keresetnek és a munkából származó jövedelmek nagyságának a munkavállalók életszínvonala alakulása szempontjából van jelentősége. Nemzetközi összehasonlításban a jövedelemszerzés szempontjából nézve a munkaerő árát, vagyis a munkaerőköltséget, célszerű az összehasonlítást vásárlóerő-paritáson elvégezni, mert így nem jelentkezik a belső piacok árszínvonalbeli különbségeinek hatása, amely lényegesen befolyásolja a keresetek reálértékét.

A vásárlóerő-paritáson mért munkaerőköltségek összehasonlítása elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldala szempontjából fontos. Az EU munkaerőpiaca igen vonzó a magyar munkavállalók számára, de ahhoz, hogy a munkavállalók valóban megjelenjenek az EU-ban, több egyéb feltétel teljesülése is szükséges.

Az emberi erőforrás a szervezeti vagyon része, olyan befektetés, amely rövidebb-hosszabb távon térül meg. A munkaerő felhasználásával összefüggésben költségek merülnek fel, amelyeket a vállalkozás csökkenteni, a munkavállaló pedig növelni akar, mivel ez megélhetésének alapja. A vállalkozások hatékony működésének alapja, az emberi erőforrás ésszerű hasznosítása, a munkaerővel összefüggő ráfordítások megtérüléséről való gondoskodás.

Az ember erőforrás-menedzsment egyik kiemelt feladata a költségek csökkentése, illetőleg optimalizálása. Ezen célok alapján történik meg a munkavállalók magatartásával és munkaköri kötelességeivel kapcsolatos követelmények kialakítása, melyeknek a munkavállalók igyekeznek tudásuk, képességük szerint eleget tenni. A munkavállalók a munkájukkal, teljesítményükkel hozzájárulnak a vállalkozás eredményes működéséhez. A munkavállalók befektetett munkáját pedig a vállalkozás pénzügyi lehetőségével összhangban álló kompenzációval ellentételezi. A kompenzáció részét képezi mindaz, amit a foglalkoztatott bérként, prémiumként, jutalomként, étkezési hozzájárulásként, a munkába járással kapcsolatos költségtérítésként vagy természetben adott juttatásként a ledolgozott munkaidő, illetve a végrehajtott munka ellenértékeként megkap, vagyis a közvetlen munkához kapcsolódó jövedelmek. A munkáltató számára a munkaerő költsége ennél nagyobb, az összes, foglalkoztatással kapcsolatos kiadást magában foglalja.

 

 

A munkaerőköltség a munkavállalók bérén és béren kívüli juttatásán kívül tartalmazza a munkáltató által fizetendő közterheket, mint pl. a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás stb., valamint a szociális juttatásokat, illetve költségtérítéseket, a továbbképzéssel kapcsolatos kiadásokat, de ide tartoznak a munkaerő megszerzésével kapcsolatos költségek is.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.