Mindkét szülőnek jár pótszabadság a gyermekek után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak aki a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállal.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 132. § (2) bekezdésének 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A hatályos szabályozás alapján mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.

Amunkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénnyel összhangban – a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló részéről a gyermek nevelésében való részvételt feltételezi.

A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.