Öt tévhit a bérkompenzációról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Valós fenyegetés-e a közbeszerzésekből való kizárás? Tényleg lehet a a személyi alapbérek módosítása nélkül teljesíteni a bérkompenzációs kötelezettséget? Miként működik munkaidőkeret és részmunkaidő esetén a bérkompenzáció? Ezekre és hasonló kulcskérdésekre válaszol összeállításában a BDO.


1. tévhit: aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan kizárja magát a közbeszerzésekből

Tény: aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan nem zárja ki magát a közbeszerzésekből, hiszen ennek előfeltétele egy olyan munkaügyi ellenőrzés, melynek eredménye a kizárást megalapozó jogerős I. vagy II. fokú munkaügyi határozat. A kizárás ellen azonban még ebben az esetben is léphet a munkáltató.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény előírása alapján a munkaügyi felügyelők az idei évben indult eljárások mindegyikében kötelesek vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését is.

Ha az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 2/3-ánál nem teljesítették az elvárt béremelést, akkor a munkaügyi ellenőrzés során megállapító határozatot hoznak a szabálytalanságról. Ha ez jogerőre emelkedik, az adott foglalkoztató 2 évig valóban nem indulhat közbeszerzési eljáráson és meghatározott állami támogatásokban sem részesülhet.

„Ugyanakkor az ellenőrzési törvény azt is kimondja – hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója -, hogy a munkáltató ilyen jogerős határozat esetén is utólagosan igazolhatja, hogy, hogy az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Ha ezt megteszi, vele szemben a fenti közbeszerzések és támogatások kapcsán kizárás nem alkalmazható.”

2. tévhit: az elvárt béremelés teljesíthető a személyi alapbérek módosítása nélkül is

Tény: Az elvárt béremelés, vagyis a bérkompenzáció mindenképpen az érintett munkavállalók személyi alapbérének módosításával kell, hogy járjon, vagyis az olyan egyoldalúan megvonható bérelemek, mint amilyen a prémium, jutalom, jelenléti bónusz, esetleg mozgóbér nem egyenértékűek a személyi alapbér emelésével.

3. tévhit: a részmunkaidős munkavállalók kapcsán arányosítani kell az elvárt béremelést

Tény: Külön szabályok vonatkoznak a havibérben, illetve az órabérben foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók bérkompenzációjára. Az emelések pontos összegét – órabérben történő foglalkoztatás esetében a jogszabályban meghatározott szorzószám részmunkaidőre vonatkozó megfelelő meghatározása után – a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének második oszlopa tartalmazza, ám amennyiben a tavalyi havi részmunkaidős munkabér nem haladta meg az 59.600 forintot, az elvárt emelés mértéke egységesen 26 százalék. A bérkompenzáció kapcsán arányosítani részidős munkavállalók esetében sem kell.

4. tévhit: ha valaki az előző évben akár csak egy napot is munkaviszonyban töltött a foglalkoztatónál, vagy kapcsolt vállalkozásainál – kötelező a bérkompenzáció

Tény: Az elvárt béremelés teljesítése a munkáltatóra és a vele 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

Vagyis azon munkavállalók kapcsán, akik a tavalyi évben ugyan rendelkeztek munkaviszonnyal az érintett foglalkoztatónál vagy kapcsolt vállalkozásainál, ugyanakkor jogviszonyuk még 2011. november 1-je előtt véget ért, a foglalkoztató nem köteles a 2012-es foglalkoztatásuk során a bérkompenzációval növelt személyi alapbért alkalmazni.

5. tévhit: munkaidőkeret alkalmazása esetén eleve kizárt a szociális hozzájárulási adó kedvezményének az igénybevétele

Tény: Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabérben foglalkoztatott munkavállalók hónapról hónapra más összegű bruttó bérben részesülnek, mely a beosztott és teljesített órák számától függ, ugyanakkor ezen tény nincs befolyással az elvárt béremelés teljesítésére, melyet ha a foglalkoztató teljesít, az adókedvezmény igénybe vehető.

Az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését munkavállalónként és egy alkalommal tudja a foglalkoztató teljesíteni. Ez történhet a januári bérek számfejtését megelőzően év elején, vagy történhet visszamenőlegesen egy későbbi időpontban. A szociális hozzájárulási adó kedvezményét a foglalkoztató hónapról, hónapra tudja érvényesíteni, ennek munkavállalónkénti összege hónapról hónapra változó összegű lehet, figyelemmel az adott havi bruttó bér egyéb elemeire.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 20.

A kormány stratégiai megállapodást kötött az Autoliv autóipari vállalattal

A kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Autoliv autóipari vállalattal, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés ütemének fenntartásához és a magyar beszállítók szerepének erősítéséhez – jelentette be csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.