Minimálbér: a munkaadók 2,6 százalékkal emelnének


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaadók maximum 2,6 százalékkal emelnék a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot 2013-ban, a szakszervezeti oldal viszont legalább a várható infláció mértékével történő növelést szeretne.


Hétfőn ülésezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelyen a jövő évi bérekről cseréltek véleményt a felek.Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a munkaadók minkét kötelező bérelemnél maximum 2,6 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak, és ezen álláspontjukat ismertették a hétfői ülésen. A tárgyalások jövő hétfőn folytatódnak. Zs. Szőke Zoltán szerint, ha akkor sem lesz megállapodás, akkor a kormány határozza majd meg a minimálbért.

A jelenleg 93 000 forintos minimálbérnél ez 95 418 forintos bért, a szakmunkás bérminimumnál – amely jelenleg 108 ezer forint – 110 808 forintos 2013-as bért jelentene.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta: miután a parlament elfogadta a jövő évi adó- és cafetéria szabályokat, a peremfeltételekről szóló vita befejeződött, immár adott az az adókörnyezet, amelybe be kell illeszteni a bértárgyalásokat.

A főtitkár kifejtette: a munkaadók szerint közgazdaságilag továbbra sem indokolt a béremelés, ugyanakkor mindenképpen szeretnének megállapodni a szakszervezetekkel, ezért egy minimális elmozdulásra lehetőséget látnak. Ez egy szerény mértékű, de érzékelhető emelés lenne – fogalmazott Dávid Ferenc.

A Munkástanácsok szerint a bérpótlékok miatti, átlagosan 10-15 százalékos jövedelemkiesést is rendezni kell – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének. Szerinte a versenyszférában működő cégek az utóbbi években megtakarítottak annyit, hogy egy infláció mértékű béremelést kigazdálkodható lenne.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.