Minimálisan fizetendő munkabér közterhei 2016-tól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség.


2015. december 29-én hirdették ki a Magyar Közlöny 2015/206. számában a 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

Az ebben foglaltak szerint, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111.000 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129.000 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Ezeket a rendelkezéseket első alkalommal a 2016. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni!

Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy ezek az előírások csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Tudnunk kell azt is, és nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség. Tehát, ha a 8 általánost végzett munkavállaló olyan munkakört tölt be, ami szakmunkás bizonyítványt igényel, akkor is a garantált bérminimum alkalmazása kötelező. Persze kaphat ennél magasabb munkabért is a munkavállaló.

Most pedig nézzük egy munkavállaló nettó munkabérét és a fizetendő közterheket a következő feltételek mellett! A dolgozót

  • Teljes munkaidőben foglalkoztatják.

  • Semmilyen adókedvezményt nem vesz igénybe.

sor-

szám

megnevezés

garantált

bérminimum

minimálbér

1.

bruttó munkabér

129.000

111.000

2.

– levont szja 15%

– 19.350

– 16.650

3.

– levont nyugd.jár. 10%

– 12.900

– 11.100

4.

– levont term.egbizt.4%

– 5.160

– 4.440

5.

– levont pénzbeli egb.3%

– 3.870

– 3.330

6.

– levont m.erőpiaci j. 1,5%

– 1.935

– 1.665

7.

összes levonás 33,5%

43.215

37.185

8.

nettó munkabér

85.785

73.815

9.

szociális hozzájár.adó 27%

34.830

29.970

10.

szakképzési hozzájár. 1,5%

1.935

1.665

11.

a cég költsége (1+9+10. sor)

165.765

142.635

A minimálbért a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban dolgozó munkavállalókra lehet alkalmazni, valamint az ügyvezetők minimum-járulékának alapja lehet az előírt szorzókkal.

Mindenki másnál a garantált bérminimumot kell alkalmazni.

A minimumjárulékok alapja a társas vállalkozók személyes közreműködése esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,

  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,

  • a szociális hozzájárulási adó alapja a pedig garantált bérminimum 112,5%-a.

2015-ben a nettó minimálbér összege 68.775 forint volt. 2016-ban havi 5.040 forinttal többet kap az egyszerű munkát végző dolgozó. A garantált bérminimum havi nettó összege 2015-ben 79910 forint volt. Ennél most 5.875 forinttal többet kaphat a szakképzettséget igénylő munkát végző munkavállaló. Mindez önmagában kedvezőnek értékelhető, de még mindig rendkívül alacsonyak a bérek a standard kiadásokhoz és az árszínvonalhoz képest.

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

2015. december 29-én hirdették ki a Magyar Közlöny 2015/206. számában a 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

Az ebben foglaltak szerint, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111.000 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129.000 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Ezeket a rendelkezéseket első alkalommal a 2016. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni!

Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy ezek az előírások csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Tudnunk kell azt is, és nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség. Tehát, ha a 8 általánost végzett munkavállaló olyan munkakört tölt be, ami szakmunkás bizonyítványt igényel, akkor is a garantált bérminimum alkalmazása kötelező. Persze kaphat ennél magasabb munkabért is a munkavállaló.

Most pedig nézzük egy munkavállaló nettó munkabérét és a fizetendő közterheket a következő feltételek mellett! A dolgozót

  • Teljes munkaidőben foglalkoztatják.

  • Semmilyen adókedvezményt nem vesz igénybe.

sor-

szám

megnevezés

garantált

bérminimum

minimálbér

1.

bruttó munkabér

129.000

111.000

2.

– levont szja 15%

– 19.350

– 16.650

3.

– levont nyugd.jár. 10%

– 12.900

– 11.100

4.

– levont term.egbizt.4%

– 5.160

– 4.440

5.

– levont pénzbeli egb.3%

– 3.870

– 3.330

6.

– levont m.erőpiaci j. 1,5%

– 1.935

– 1.665

7.

összes levonás 33,5%

43.215

37.185

8.

nettó munkabér

85.785

73.815

9.

szociális hozzájár.adó 27%

34.830

29.970

10.

szakképzési hozzájár. 1,5%

1.935

1.665

11.

a cég költsége (1+9+10. sor)

165.765

142.635

A minimálbért a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban dolgozó munkavállalókra lehet alkalmazni, valamint az ügyvezetők minimum-járulékának alapja lehet az előírt szorzókkal.

Mindenki másnál a garantált bérminimumot kell alkalmazni.

A minimumjárulékok alapja a társas vállalkozók személyes közreműködése esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,

  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,

  • a szociális hozzájárulási adó alapja a pedig garantált bérminimum 112,5%-a.

2015-ben a nettó minimálbér összege 68.775 forint volt. 2016-ban havi 5.040 forinttal többet kap az egyszerű munkát végző dolgozó. A garantált bérminimum havi nettó összege 2015-ben 79910 forint volt. Ennél most 5.875 forinttal többet kaphat a szakképzettséget igénylő munkát végző munkavállaló. Mindez önmagában kedvezőnek értékelhető, de még mindig rendkívül alacsonyak a bérek a standard kiadásokhoz és az árszínvonalhoz képest.

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.