Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaerőköltség a munkavállalók foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi költséget magába foglalja, a munkaerő árát jelenti. Mint ilyen, igen nagy arányt képvisel a vállalkozások költségszerkezetében, így a munkaerőköltség nagysága egyértelműen befolyásolja a vállalkozás nyereségét, eredményességét és, mind a külföldi, mind a belföldi vállalkozók, befektetők piaci döntéseit is nagyban orientálja. A munkaerő hatékony foglalkoztatása megköveteli a megfelelő ösztönzési rendszer alkalmazását, akár a bérrendszer, akár a béren kívüli juttatások területén. Természetesen a vállalkozások lehetőségei meghatározók a munkaerőköltség szintjének kialakításakor. A cikksorozat a munkaerőköltséggel kapcsolatos kérdéseket járja körbe.
| Cikksorozatunk korábbi részeit itt és itt olvashatja. |
|---|
A munkaerőköltség nagysága befolyásolja a befektetőket döntéseikben
Piacgazdasági körülmények között, a gazdasági verseny következtében az érdeklődés középpontjába került a munkaerőköltség fogalma. Lényeges szemponttá vált a különböző termelési tényezők ára, a ráfordítások alakulása, köztük a munkaerő költsége. Mind a külföldi, mind a belföldi befektetők számára fontos tényező a termelési ráfordítások alakulása, változása. A termékek piaci pozícióját befolyásoló ár és azzal összefüggő termelési költség lényeges, döntést befolyásoló szereppel bír a befektetőknél. A vállalkozások gazdálkodása a munkaerővel kapcsolatos ráfordítások színvonalának, struktúrájának, illetve azok térbeli és időbeni változásának ismerete nélkül nehezen ítélhető meg. A munkaerőköltség alakulása lényeges a versenytársak viszonylatában is. A vállalkozások versenyelőnyük megtartását, növelését gyakran a munkaerőköltség tudatos befolyásolása, alakítása révén érik el. A hosszú távú stratégiai és elvi döntésekhez szükséges a munkaerő alkalmazásával összefüggő költségek színvonalának és struktúrájának ismerete.
A vállalkozások szintjén a hatékony bérezés és ösztönzési stratégiák kialakításában meghatározó a munkaerő ára. Makroszinten pedig a munkaerő ára a tőke- és a munkaerő áramlásában játszik fontos szerepet.
A befektetők számára a munkavállalók megfelelő képzettségi szintje mellett vonzó az olcsó munkaerő, a külföldi tőke számára beruházási döntéseknél ez az egyik, ha nem legfontosabb tényező, a beruházás – főként összeszerelő üzemek, egyszerű technológiával működő gyárak – ennek nyomán valósul meg.
Magyarországon a munkaerőköltség az üzleti szférában lényegesen alacsonyabb, mint az EU tagállamok többségében, így nemzetközi összehasonlításban a munkaerőköltséget illetően az ország folyamatosan vonzó befektetési célpont lehet. Az elmúlt néhány évben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban a reálbérek emelkedése, a termelékenység javulása eredményeként, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára. A munkaerőköltség szintje eltérő módon alakult az egyes országokban, az emelkedés ellenére Magyarország erősen el van maradva a munkaerőköltség konvergenciájában. A konvergencia feltétele, hogy a közép-kelet-európai országok tovább fejlődjenek technológiai fronton, ami lehetővé teszi majd számukra, hogy ne csak az egy főre jutó kibocsátás növekedjen, hanem az egy főre jutó kibocsátás ára is.
A munkaerőköltség nagysága befolyásolja a munkavállalókat döntéseikben
A munkaerőköltség nemzetközi összehasonlításának van egy másik oldala is. A munkavállalók szempontjából a keresetnek és a munkából származó jövedelmek nagyságának a munkavállalók életszínvonala alakulása szempontjából van jelentősége. Az EU munkaerőpiaca igen vonzó a magyar munkavállalók számára, hiszen jóval nagyobb jövedelmet tudnak elérni az Európai Uniós országokban, mint Magyarországon. A magasabb jövedelemszint lehetősége főként a magasabb gazdasági fejlettség, termelékenység következménye. Nemzetközi összehasonlításban a jövedelemszerzés szempontjából nézve a munkaerő árát, vagyis a munkaerőköltséget, célszerű az összehasonlítást vásárlóerő-paritáson elvégezni, mert így nem jelentkezik a belső piacok árszínvonalbeli különbségeinek hatása, amely lényegesen befolyásolja a keresetek reálértékét.
A szociális kiadások szintjének hatása
A munkaerőköltségen belül a szociális kiadások is nagy súlyt képviselnek, amelyek tartalmazzák a társadalombiztosítással kapcsolatos munkáltatói hozzájárulásokat, aminek mértéke országonként eltérő. A fejlett piacgazdaságokban széles rétegeket érintenek a szociális ellátórendszerek, és az ellátórendszerek finanszírozásában is különbségek vannak a különböző országok között. Egyes országokban az adóbevételekből fedezik a kiadásokat (pl. Dánia), más országokban a biztosítási jellegű ellátások finanszírozásában a munkáltatóknak is jelentős szerepet kell vállalniuk. A magyar munkaerőköltség tetemes részét teszik ki az ún. szociális hozzájárulások. A kifizetett jövedelmek után a magyar munkáltatók kötelesek 27 % szociális hozzájárulási adót fizetni, ami nagyban befolyásolja a munkaerőköltség nagyságát. Ebből is következik, hogy a munkaerőköltség igen összetett fogalom, a munkaerőköltség alakulása nem egyértelműen a munkavállalóknak kifizetett jövedelmek nagyságát követi.
Tehát egy ország munkaerőköltségének versenyképessége nagyban függ a munkáltatók kötelező befizetési terheinek, vagyis a szociális költségeknek a mértékétől, másrészt a keresetemelkedés ütemétől. Ez utóbbit jórészt az adott ország inflációjának mértéke befolyásolja.
A munkaerőköltség szerkezetének vizsgálata
A gazdaságban a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos kiadások szerkezete, és összetételének térbeli és időbeli változása fontos kérdés. A munkaerő díjazásának feltételrendszere, a szociális és társadalombiztosítási rendszer, annak finanszírozási módja lényeges munkaerőköltség alakító tényező. Ezért is vált kiemelt feladattá az egyes országok munkaerőköltségére vonatkozó adatok gyűjtése, azok elemzése, és országonkénti összehasonlítása.
A kereset-statisztikai fogalomrendszernek megfelelően, a „1117 Munkaerőköltség-felvétel, 2015” című kérdőív alapján begyűjtött legutóbbi munkaerőköltség-elemeket az alábbi táblázat szemlélteti:
Kereset
Egyéb munkajövedelem
Egyéb személyi jellegű kifizetések (ezek nem részei a munkajövedelemnek)
Szociális költségek
– Szakképzési hozzájárulás, továbbá szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége
– Egyéb (pl. munkaerő-toborzáshoz kapcsolódó) költség
– Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó (juttatások után)
– Támogatások (negatív előjellel)
A munkaerőköltség-felmérés a fajlagos munkaerőköltség számíthatósága érdekében létszám és munkaóra adatokat is tartalmaz.
A munkaerőköltség versenyképességet meghatározó tényező
A munkaerőköltség alakulásának összehasonlítása országonként, a gazdaság különböző szegmenseiben azért szükséges, mert a befektetők, a vállalkozásaikat bővíteni kívánók számára fontos információt ad ahhoz, hogy meg tudják becsülni jövőbeni költségeiket, kalkulálhassák a befektetéseik megtérülési idejét.
A munkaerővel kapcsolatos költségek alakulása, különösen annak változása döntő az ország, illetve a gazdasági ágak versenyképességének szempontjából. A versenyképesség összehasonlítására az egységnyi teljesítményre (outputra) jutó munkaerőköltség, illetve ennek változása alkalmas. Ilyen mutató lehet pl. az egységnyi árbevételre, vagy egységnyi nyereségre jutó munkaerőköltség, ami azt fejezi ki, hogy egységnyi árbevétel, nyereség eléréséhez mennyi munkaerőköltség felhasználás szükséges. Ez fordítva is értelmezhető, egységnyi munkaerőköltség felhasználásával mennyi árbevételt, nyereséget lehet elérni. A versenyképesség javulását az egységnyi teljesítményhez szükséges munkaerőköltség csökkenése bizonyítja. Az egységnyi munkaerőköltség csökkenése a termelékenység emelkedése miatt következhet be, ami a versenyképesség növekedését idézi elő.
Az egyes gazdasági ágak eltérő teljesítményei, hatékonysága miatt a különböző ágazatokban eltérően alakul az egységnyi munkaköltség. Általánosságban megállapítható, hogy azok a vállalkozások költhetnek többet a munkaerőre, bírnak el magasabb munkaerőköltséget, amelyek az átlagosnál termelékenyebbek, és így nyereségesebbek.
| Cikksorozatunk korábbi részeit itt és itt olvashatja. |
|---|
A munkaerőköltség nagysága befolyásolja a befektetőket döntéseikben
Piacgazdasági körülmények között, a gazdasági verseny következtében az érdeklődés középpontjába került a munkaerőköltség fogalma. Lényeges szemponttá vált a különböző termelési tényezők ára, a ráfordítások alakulása, köztük a munkaerő költsége. Mind a külföldi, mind a belföldi befektetők számára fontos tényező a termelési ráfordítások alakulása, változása. A termékek piaci pozícióját befolyásoló ár és azzal összefüggő termelési költség lényeges, döntést befolyásoló szereppel bír a befektetőknél. A vállalkozások gazdálkodása a munkaerővel kapcsolatos ráfordítások színvonalának, struktúrájának, illetve azok térbeli és időbeni változásának ismerete nélkül nehezen ítélhető meg. A munkaerőköltség alakulása lényeges a versenytársak viszonylatában is. A vállalkozások versenyelőnyük megtartását, növelését gyakran a munkaerőköltség tudatos befolyásolása, alakítása révén érik el. A hosszú távú stratégiai és elvi döntésekhez szükséges a munkaerő alkalmazásával összefüggő költségek színvonalának és struktúrájának ismerete.
A vállalkozások szintjén a hatékony bérezés és ösztönzési stratégiák kialakításában meghatározó a munkaerő ára. Makroszinten pedig a munkaerő ára a tőke- és a munkaerő áramlásában játszik fontos szerepet.
A befektetők számára a munkavállalók megfelelő képzettségi szintje mellett vonzó az olcsó munkaerő, a külföldi tőke számára beruházási döntéseknél ez az egyik, ha nem legfontosabb tényező, a beruházás – főként összeszerelő üzemek, egyszerű technológiával működő gyárak – ennek nyomán valósul meg.
Magyarországon a munkaerőköltség az üzleti szférában lényegesen alacsonyabb, mint az EU tagállamok többségében, így nemzetközi összehasonlításban a munkaerőköltséget illetően az ország folyamatosan vonzó befektetési célpont lehet. Az elmúlt néhány évben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban a reálbérek emelkedése, a termelékenység javulása eredményeként, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára. A munkaerőköltség szintje eltérő módon alakult az egyes országokban, az emelkedés ellenére Magyarország erősen el van maradva a munkaerőköltség konvergenciájában. A konvergencia feltétele, hogy a közép-kelet-európai országok tovább fejlődjenek technológiai fronton, ami lehetővé teszi majd számukra, hogy ne csak az egy főre jutó kibocsátás növekedjen, hanem az egy főre jutó kibocsátás ára is.
A munkaerőköltség nagysága befolyásolja a munkavállalókat döntéseikben
A munkaerőköltség nemzetközi összehasonlításának van egy másik oldala is. A munkavállalók szempontjából a keresetnek és a munkából származó jövedelmek nagyságának a munkavállalók életszínvonala alakulása szempontjából van jelentősége. Az EU munkaerőpiaca igen vonzó a magyar munkavállalók számára, hiszen jóval nagyobb jövedelmet tudnak elérni az Európai Uniós országokban, mint Magyarországon. A magasabb jövedelemszint lehetősége főként a magasabb gazdasági fejlettség, termelékenység következménye. Nemzetközi összehasonlításban a jövedelemszerzés szempontjából nézve a munkaerő árát, vagyis a munkaerőköltséget, célszerű az összehasonlítást vásárlóerő-paritáson elvégezni, mert így nem jelentkezik a belső piacok árszínvonalbeli különbségeinek hatása, amely lényegesen befolyásolja a keresetek reálértékét.
Kié a pénzem? |
|---|
|
A könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, valamint felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt. Szerző: dr. Gárdos István Megrendelés >> |
A szociális kiadások szintjének hatása
A munkaerőköltségen belül a szociális kiadások is nagy súlyt képviselnek, amelyek tartalmazzák a társadalombiztosítással kapcsolatos munkáltatói hozzájárulásokat, aminek mértéke országonként eltérő. A fejlett piacgazdaságokban széles rétegeket érintenek a szociális ellátórendszerek, és az ellátórendszerek finanszírozásában is különbségek vannak a különböző országok között. Egyes országokban az adóbevételekből fedezik a kiadásokat (pl. Dánia), más országokban a biztosítási jellegű ellátások finanszírozásában a munkáltatóknak is jelentős szerepet kell vállalniuk. A magyar munkaerőköltség tetemes részét teszik ki az ún. szociális hozzájárulások. A kifizetett jövedelmek után a magyar munkáltatók kötelesek 27 % szociális hozzájárulási adót fizetni, ami nagyban befolyásolja a munkaerőköltség nagyságát. Ebből is következik, hogy a munkaerőköltség igen összetett fogalom, a munkaerőköltség alakulása nem egyértelműen a munkavállalóknak kifizetett jövedelmek nagyságát követi.
Tehát egy ország munkaerőköltségének versenyképessége nagyban függ a munkáltatók kötelező befizetési terheinek, vagyis a szociális költségeknek a mértékétől, másrészt a keresetemelkedés ütemétől. Ez utóbbit jórészt az adott ország inflációjának mértéke befolyásolja.
A munkaerőköltség szerkezetének vizsgálata
A gazdaságban a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos kiadások szerkezete, és összetételének térbeli és időbeli változása fontos kérdés. A munkaerő díjazásának feltételrendszere, a szociális és társadalombiztosítási rendszer, annak finanszírozási módja lényeges munkaerőköltség alakító tényező. Ezért is vált kiemelt feladattá az egyes országok munkaerőköltségére vonatkozó adatok gyűjtése, azok elemzése, és országonkénti összehasonlítása.
A kereset-statisztikai fogalomrendszernek megfelelően, a „1117 Munkaerőköltség-felvétel, 2015” című kérdőív alapján begyűjtött legutóbbi munkaerőköltség-elemeket az alábbi táblázat szemlélteti:
Kereset
Egyéb munkajövedelem
Egyéb személyi jellegű kifizetések (ezek nem részei a munkajövedelemnek)
Szociális költségek
– Szakképzési hozzájárulás, továbbá szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége
– Egyéb (pl. munkaerő-toborzáshoz kapcsolódó) költség
– Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó (juttatások után)
– Támogatások (negatív előjellel)
A munkaerőköltség-felmérés a fajlagos munkaerőköltség számíthatósága érdekében létszám és munkaóra adatokat is tartalmaz.
A munkaerőköltség versenyképességet meghatározó tényező
A munkaerőköltség alakulásának összehasonlítása országonként, a gazdaság különböző szegmenseiben azért szükséges, mert a befektetők, a vállalkozásaikat bővíteni kívánók számára fontos információt ad ahhoz, hogy meg tudják becsülni jövőbeni költségeiket, kalkulálhassák a befektetéseik megtérülési idejét.
Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!
Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban A munkaviszony létesítése Bérszámfejtés a gyakorlatban |
A munkaerővel kapcsolatos költségek alakulása, különösen annak változása döntő az ország, illetve a gazdasági ágak versenyképességének szempontjából. A versenyképesség összehasonlítására az egységnyi teljesítményre (outputra) jutó munkaerőköltség, illetve ennek változása alkalmas. Ilyen mutató lehet pl. az egységnyi árbevételre, vagy egységnyi nyereségre jutó munkaerőköltség, ami azt fejezi ki, hogy egységnyi árbevétel, nyereség eléréséhez mennyi munkaerőköltség felhasználás szükséges. Ez fordítva is értelmezhető, egységnyi munkaerőköltség felhasználásával mennyi árbevételt, nyereséget lehet elérni. A versenyképesség javulását az egységnyi teljesítményhez szükséges munkaerőköltség csökkenése bizonyítja. Az egységnyi munkaerőköltség csökkenése a termelékenység emelkedése miatt következhet be, ami a versenyképesség növekedését idézi elő.
Az egyes gazdasági ágak eltérő teljesítményei, hatékonysága miatt a különböző ágazatokban eltérően alakul az egységnyi munkaköltség. Általánosságban megállapítható, hogy azok a vállalkozások költhetnek többet a munkaerőre, bírnak el magasabb munkaerőköltséget, amelyek az átlagosnál termelékenyebbek, és így nyereségesebbek.
