Így is lehet szolgálati időt szerezni
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Mit kell tudni a nyugdíjszerű ellátásokról?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társadalombiztosítási ellátások egészségbiztosítási ellátásokra és nyugellátásokra bonthatók. Mindkét biztosítási ágazathoz kapcsolódhatnak hasonló rendeltetésű, de mégsem teljesen azonos ellátások. Most induló sorozatunkban ezeket a nyugdíjhoz hasonló ellátásokat ismerteti.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz hasonlítva például táppénzszerű ellátásként szokásos nevezni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, azaz a rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást.
A nyugellátások területén nyugdíjszerű ellátásként ismert például a rokkantsági járadék. Ezek a „szerű” pénzbeli ellátások részben hasonló jogosultsági feltételekkel rendelkeznek, mint a „valódi” pénzbeli ellátás, részben hasonló rendeltetésűek.
Így a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai azonosan a táppénzzel előzetes biztosítási idő meglétéhez kötődnek arra az esetre megélhetést nyújtva, amikor a megromlott egészségi állapot a munkavégzést lehetetlenné teszi, vagy nagy mértékben akadályozza.
A hosszú időn keresztül meghatározott foglalkozások gyakorlásához kötött, nyugdíjhoz hasonló járadékok (pl. átmeneti bányászjáradék vagy balett művészeti életjáradék) pedig a foglalkozásból eredően az általános nyugdíjkorhatárnál korábban bekövetkező „elfáradást” kezelik, valamint az életkortól is függő eredeti tevékenységet felváltó megélhetési forrást biztosítanak.
A nyugdíjszerű ellátások meghatározása ma már nehezen tehető meg úgy, hogy mindenki egyetértsen azzal, hogy az adott pénzbeli ellátás, amely nem nyugellátás nyugdíjszerűnek minősül, nem pedig egyéb, például kizárólag szociális ellátásnak tekintendő.
Önmagában az a tény, hogy az adott pénzbeli ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, nem ad teljes mértékben meghatározási pontot.
|
Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek |
|---|
|
A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról. |
Jó példa erre, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatási szerv által folyósított megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ettől a kifizetési eljárástól még megmaradnak táppénzszerű ellátásnak.
Szokásos a szakmai statisztikákban olyan csoportosítás is, mely nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők juttatását foglalja magában ellátástípusonként.
Ez a csoportosítás öregségi nyugdíjak, korhatár alattiaknak járó ellátások, rokkantsági és rehabilitációs ellátások, hozzátartozói nyugellátások, járadékok (mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék) pótlékok (házastársi pótlék, jövedelempótlék), és egyéb járandóságok megbontású.
Ismeretes olyan szakmai kategorizálás is, amely nyugellátások és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások csoportból áll.
Ez a cikksorozat a nyugdíjszerű ellátások címszó alatt azokat a nyugellátásnak nem minősülő, így a nyugdíjas státuszhoz kötődő szabályokkal sem érintett ellátásokat mutatja be, amelyek fenti szempontok szerint erre a területre helyezhetők el.
A cikksorozat feldolgozza a nyugdíjszabályok elmúlt években bekövetkezett változásából adódó ellátási kategóriákat (korhatár alatti ellátások), kitér a rokkantsági nyugdíjrendszer reformja során bevezetésre került megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, a nyugdíjszerű szociális ellátásokra (pl. rokkantsági járadék) és a különböző pótlékokra.
A bevezető írás emlékeztet arra, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerint nyugdíjszolgáltatások a saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék) és a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozó nyugellátások és özvegyi járadék).
A nyugellátások közül nem kerül majd részletesen bemutatásra a rehabilitációs járadék, mely a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény szabályai szerint volt megállapítható,annak 2008. január 1-i hatálybalépésétől kezdve, és a rokkantsági nyugdíjreform során azzal a rendelkezéssel volt érintett, hogy 2012. január 1-től rehabilitációs járadék már nem állapítható meg.
Figyelembe véve, hogy a rehabilitációs járadék legfeljebb három évre volt megállapítható, mely időtartam legfeljebb egy évvel volt meghosszabbítható, ezek az ellátások lassan elérik maximális időtartamukat, és sorra megszűnnek.
Jelenleg még azonban aki rehabilitációs járadékban részesül, saját jogú nyugdíjasnak számít.
Emlékeztetőül összefoglalva a rehabilitációs járadék legfőbb ismérveit, ez a pénzbeli ellátás azt a célt szolgálta, hogy a jelentősebb egészségkárosodással küzdő személyek, akik azonban egészségi állapotuk, életkoruk, foglalkozásuk, és foglalkoztatási, szociális helyzetük alapján visszavezethetők a munkaerőpiacra, egy személyre szóló rehabilitációs program teljesítését követően (ennek időtartama volt a három év, illetve hosszabbítás esetén a négy év) ismét munkába állhassanak.
A cikksorozat célja minél több információ átadása a nyugdíjakhoz hasonló ellátásokról.
A következőkben
- a korhatár előtti ellátások
- a szolgálati járandóság
- az átmeneti bányászjáradék
- a balett művészeti életjáradék
- a rokkantsági járadék
- a baleseti járadék
- a rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás
- a bányászok egészségkárosodási járadéka
- és egyéb járadékok és pótlékok
legfontosabb tudnivalóit mutatjuk be.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz hasonlítva például táppénzszerű ellátásként szokásos nevezni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, azaz a rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást.
A nyugellátások területén nyugdíjszerű ellátásként ismert például a rokkantsági járadék. Ezek a „szerű” pénzbeli ellátások részben hasonló jogosultsági feltételekkel rendelkeznek, mint a „valódi” pénzbeli ellátás, részben hasonló rendeltetésűek.
Így a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai azonosan a táppénzzel előzetes biztosítási idő meglétéhez kötődnek arra az esetre megélhetést nyújtva, amikor a megromlott egészségi állapot a munkavégzést lehetetlenné teszi, vagy nagy mértékben akadályozza.
A hosszú időn keresztül meghatározott foglalkozások gyakorlásához kötött, nyugdíjhoz hasonló járadékok (pl. átmeneti bányászjáradék vagy balett művészeti életjáradék) pedig a foglalkozásból eredően az általános nyugdíjkorhatárnál korábban bekövetkező „elfáradást” kezelik, valamint az életkortól is függő eredeti tevékenységet felváltó megélhetési forrást biztosítanak.
A nyugdíjszerű ellátások meghatározása ma már nehezen tehető meg úgy, hogy mindenki egyetértsen azzal, hogy az adott pénzbeli ellátás, amely nem nyugellátás nyugdíjszerűnek minősül, nem pedig egyéb, például kizárólag szociális ellátásnak tekintendő.
Önmagában az a tény, hogy az adott pénzbeli ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, nem ad teljes mértékben meghatározási pontot.
Jó példa erre, hogy a nyugdíjfolyósító igazgatási szerv által folyósított megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ettől a kifizetési eljárástól még megmaradnak táppénzszerű ellátásnak.
Szokásos a szakmai statisztikákban olyan csoportosítás is, mely nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők juttatását foglalja magában ellátástípusonként.
Ez a csoportosítás öregségi nyugdíjak, korhatár alattiaknak járó ellátások, rokkantsági és rehabilitációs ellátások, hozzátartozói nyugellátások, járadékok (mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék) pótlékok (házastársi pótlék, jövedelempótlék), és egyéb járandóságok megbontású.
Ismeretes olyan szakmai kategorizálás is, amely nyugellátások és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások csoportból áll.
Ez a cikksorozat a nyugdíjszerű ellátások címszó alatt azokat a nyugellátásnak nem minősülő, így a nyugdíjas státuszhoz kötődő szabályokkal sem érintett ellátásokat mutatja be, amelyek fenti szempontok szerint erre a területre helyezhetők el.
A cikksorozat feldolgozza a nyugdíjszabályok elmúlt években bekövetkezett változásából adódó ellátási kategóriákat (korhatár alatti ellátások), kitér a rokkantsági nyugdíjrendszer reformja során bevezetésre került megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, a nyugdíjszerű szociális ellátásokra (pl. rokkantsági járadék) és a különböző pótlékokra.
A bevezető írás emlékeztet arra, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerint nyugdíjszolgáltatások a saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék) és a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozó nyugellátások és özvegyi járadék).
A nyugellátások közül nem kerül majd részletesen bemutatásra a rehabilitációs járadék, mely a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény szabályai szerint volt megállapítható,annak 2008. január 1-i hatálybalépésétől kezdve, és a rokkantsági nyugdíjreform során azzal a rendelkezéssel volt érintett, hogy 2012. január 1-től rehabilitációs járadék már nem állapítható meg.
Figyelembe véve, hogy a rehabilitációs járadék legfeljebb három évre volt megállapítható, mely időtartam legfeljebb egy évvel volt meghosszabbítható, ezek az ellátások lassan elérik maximális időtartamukat, és sorra megszűnnek.
Jelenleg még azonban aki rehabilitációs járadékban részesül, saját jogú nyugdíjasnak számít.
Emlékeztetőül összefoglalva a rehabilitációs járadék legfőbb ismérveit, ez a pénzbeli ellátás azt a célt szolgálta, hogy a jelentősebb egészségkárosodással küzdő személyek, akik azonban egészségi állapotuk, életkoruk, foglalkozásuk, és foglalkoztatási, szociális helyzetük alapján visszavezethetők a munkaerőpiacra, egy személyre szóló rehabilitációs program teljesítését követően (ennek időtartama volt a három év, illetve hosszabbítás esetén a négy év) ismét munkába állhassanak.
A cikksorozat célja minél több információ átadása a nyugdíjakhoz hasonló ellátásokról.
A következőkben
- a korhatár előtti ellátások
- a szolgálati járandóság
- az átmeneti bányászjáradék
- a balett művészeti életjáradék
- a rokkantsági járadék
- a baleseti járadék
- a rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás
- a bányászok egészségkárosodási járadéka
- és egyéb járadékok és pótlékok
legfontosabb tudnivalóit mutatjuk be.