Évről évre egyre nagyobb gondot okoz a cégeknek a munkaerőhiány, főleg a tapasztalt szakemberek felvétele. Az idén azonban fordulat jöhet. Az InfoTandem infografikája.
Munkaerő- és szakember-hiányra az évtized elején a magyarországi vállalkozások közül még csak minden tizedik panaszkodott, tavaly viszont már tízből négy cég említette ezt az eredményes működését akadályozó tényezők között.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2017. októberi felmérése szerint – amelynek során több mint 3 ezer vállalkozás vezetője mondta el véleményét – a súlyozott (a területi összetételre, a létszámra és a GDP-hez való becsült hozzájárulásra is figyelő) adatokat nézve még magasabb ez az arány: 55 százalékos. A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy ilyen összefüggésben a második leggyakrabban említett akadály, a kereslethiány mindössze 26 százalékot kapott.
Arra a kérdésre, hogy szembesült-e cég az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, tavaly ősszel 2742 vezető válaszolt, s ezek fele (50,5 százaléka) nyilatkozott igennel. Mint kiderült, a probléma legkeményebben a döntően exportra termelő vállalatokat érinti, amelyek közül 79 százalék számolt be efféle nehézségről. Ágazati bontásban az ipar és az építőipar szenved leginkább ettől (70, illetve 69 százalék), területileg a Dunántúlon működők (53 százalék), létszám szempontjából pedig a 9 fő felettiek (72 százalék).
A toborzási nehézségek közül az új munkavállalók megtalálása és felvétele a nehezebb dió, legyen szó akár tapasztalt (senior), akár kezdő (junior) kollégákról. Persze főként az előbbieket nehéz becserkészni, a cégek 72 százalékánál okozott ez tavaly fejtörést, de a kezdők esetében is 58 százalék tapasztalt nehézségeket. A munkatársak megtartása valamivel könnyebbnek mutatkozik, bár ott is kitesz 45–49 százalékot a gondokkal küzdő vállalkozások aránya. A gyakornokok felvétele már csak minden ötödik cégnél problémás.
A jó hír az, hogy a cégvezetők reményei szerint a toborzási gondok terén az idén fordulat várható. Míg 2016-ban a válaszadók kétharmada vélte úgy – mint utóbb kiderült: helyesen –, hogy a következő egy évben súlyosbodnak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, addig tavaly már csak a 12 százalékuk vélekedett így. Ugyanezt a másik oldalról nézve: legutóbb már 52 százalék számított a munkaerőhiány enyhülésére, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékkal.
Kapcsolódó cikkek:
Minimálbér 2021-ben: jövő héten folytatódik az alkudozás
2021. január 13.
Még mindig nem ismert, mennyi lesz a minimálbér 2021-ben, 1,9 százalékpont a különbség jelenleg a munkavállalók és munkáltatók javaslata között.
Újra virul a munkaerő-kölcsönzés
2021. január 13.

A munkaerő-kölcsönzés további terjedésében bízik a a gazdasági élet kiszámíthatatlansága miatt a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége.
Népszava: 27 évnyi bruttó átlagbért fizetett az állam egy új munkahelyért
2021. január 13.
Az egy új munkahelyre jutó támogatás 132,9 millió forintra nőtt 2020-ban a Népszava számításai szerint.
Helyettesítési díjat vezetnek be a bölcsődékben
2021. január 12.
Az idei évtől helyettesítési díjat kapnak azok a bölcsődei dolgozók, akik saját munkájuk ellátása mellett egy másik, munkából kiesett bölcsődei dolgozót helyettesítenek.
Hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló várandós?
2021. január 12.
Törvényben meghatározott munkavállalókat felmondási tilalom révén védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben. Ilyen védelem illeti meg többek között a várandós nőt is.