Munkaidőkeret és elszámolási időszak II.

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2015. május 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétrészes cikksorozatunkban a munkáltatónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által a rugalmasabb munkaidő-szervezés érdekében biztosított lehetőségeit vizsgáljuk. A cikksorozat második részében áttekintjük a gyakorlatban kevésbé alkalmazott elszámolási időszak intézményét, valamint a munkáltatónak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő-beosztással kapcsolatos rugalmas lehetőségeit.


Elszámolási időszak

Az elszámolási időszak intézménye a munkaidő egyénre szabott rugalmasságának egyik eszköze. Az intézmény az Amerikai Egyesült Államokból származik, előképe az ún. “workingtime bank”, melynek lényege, hogy lehetőséget biztosít a túlórák jóváírására, valamint a teljes munkaidőnél kevesebb munkaidő teljesítésének a kompenzálására.[1]

Olvassa el cikksorozatunk első részét is!

Míg a munkaidőkeret alkalmazása elsősorban a munkaidő mennyiségének hosszabb idő alapulvételével történő meghatározása, addig az „elszámolási időszak” tisztán beosztási szabály. Ennek megfelelően az elszámolási időszak szabályai az Mt. munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályai között találhatók. Ennek alkalmazásával a munkáltatónak arra nyílik lehetősége, hogy valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul.

Az elszámolási időszak bevezetéséről a munkáltató egyoldalúan jogosult dönteni, elrendelésére abban az esetben van lehetőség, ha a munkáltató munkaidőkeretet nem rendelt el[2]– a két intézmény együttes alkalmazása tehát kizárt.

Az Mt. 98. § (1) bekezdése alapján a munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.

Az elszámolási időszak viszonyítási alapja tehát a heti munkaidő, amely napi teljes munkaidő esetén (az általános munkarend alapulvételével) heti 40 óra. A munkavállalónak a heti munkaidőt az adott héttel kezdődő hosszabb időszak alatt kell teljesítenie. A teljesítendő munkaidő meghatározásánál a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. [Mt. 98. § (3) bek.]

Lényeges különbség a munkaidőkerethez képest, hogy míg az egyes munkaidőkeretek egymást követik, a munkavállalóra nézve mindig csak egy munkaidőkeret lehet irányadó, az elszámolási időszakok egymásra épülnek, minden egyes heti munkaidő ledolgozására új elszámolási időszak kezdődhet. Lényegében ebben rejlik az elszámolási időszak előnye, minden egyes heti munkaidő ledolgoztatására ugyanolyan tartam áll rendelkezésre, míg a munkaidőkeret esetén ez korántsem mondható el.[3]

Míg tehát munkaidőkeret alkalmazása esetén a teljesítendő munkaidő időszaka és a munkaidő beosztásának időtartama megegyezik, addig elszámolási időszak alkalmazása esetén az elszámolási időszak az adott heti munkaidő teljesítésére szolgáló hosszabb időegység.[4]

Az Mt. 98. § (2) bekezdése az elszámolási időszak tartama tekintetében a munkaidőkeret tartamára vonatkozó rendelkezéseket rendeli alkalmazni. Az elszámolási időszak tartama:

  • főszabály szerint legfeljebb 4 hét vagy 16 hét [Mt. 94. § (1) bek.];
  • meghatározott esetekben 6 hónap vagy 26 hét [a megszakítás nélküli; a többműszakos; valamint az idényjellegű tevékenység keretében; a készenléti jellegű; továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (pl. a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben) foglalkoztatott munkavállaló esetében] [Mt. 94. § (2) bek.], és
  • kivételesen kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják [Mt. 94. § (3) bek.].

Az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Erre vonatkozóan a cikksorozat első részében a munkaidőkeret elrendelése pontban kifejtettek irányadóak.

Munkaidő-beosztás szabályai egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Munkaidőkeret, valamint elszámolási időszak alkalmazásának hiányában a munkavállalók csak az általános munkarend alapján foglalkoztathatók, tehát munkaidejüket heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. [Mt. 97. § (2) bek.]

Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén viszont a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). [Mt. 97. § (3) bek.] Természetesen e körben is tekintettel kell lenni a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására vonatkozó szabályokra (Mt. 101-102. §).

A munkaidő-beosztásra vonatkozó általános szabályoktól egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet eltérni. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4óránál rövidebb nem lehet. [Mt. 99. § (1) bek.] A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje főszabály szerint legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet, meghatározott feltételek fennállása esetén napi munkaideje legfeljebb 48, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet (pl. készenléti jellegű munkakörben a felek írásbeli megállapodása alapján). [Mt. 99. § (2)-(3)bek.]

A napi munkaidő mértékébe a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőt [rendkívüli munkaidőt – Mt. 107. § a) pont] is be kell számítani, tehát a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkaidő mértéke együttesen – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem – haladhatja meg a napi 12 (ill. 24) órát.

Más a helyzet heti munkaidő esetén. A heti munkaidő mértékébe a rendkívüli munkaidő (107. §) mértékét is be kell számítani, tehát a heti munkaidő mértéke a rendkívüli munkaidővel együtt sem haladhatja meg a heti 48 (ill. 72) órát, azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti munkaidőt a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. [Mt. 99. § (7) bek.] A munkaidőkeret alkalmazása tehát lehetővé teszi, hogy viszonylag rövid időtartamon belül jelentősebb hosszúságú rendkívüli munkaidőt rendelhessen el a munkáltató. Ez azt jelenti, hogy munkaidőkeret bevezetésével léphető túl a heti 48 órás munkaidőküszöb, a munkaidőkeret lejártakor a munkaórák száma, a heti átlag 48 órát azonban ekkor sem haladhatja meg, melybe a rendkívüli munkaidőt is be kell számolni. Így például az egyik héten a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje akár 84 óra is lehet, a következő héten pedig csak 12 óra – így átlagban kijön a beosztás szerinti maximális heti 48 óra.

Heti pihenőnap egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti 2 pihenőnap egyenlőtlenül is beosztható [Mt. 105. § (2) bek.], tehát e két pihenőnapnak értelemszerűen nem kell szombatra és vasárnapra esnie, sőt, nem is kell egymás utáni napokra esniük. Amennyiben a heti pihenőnapok beosztására egyenlőtlenül kerül sor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. [Mt. 105. § (3) bek.] A munkavállaló számára – kivéve kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. [Mt. 105. § (4) bek.]

Heti pihenőidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. [Mt. 106. § (1) bek.] A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – kivéve kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. [Mt. 106. § (2) bek.] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható – a naptári napnak havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell esnie. A heti 48 óra pihenőidőnek elegendő a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak átlagában meglennie. [Mt. 106. § (3) bek.]

Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések

Az Mt. az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kapcsán is tartalmaz speciális rendelkezéseket egyes munkavállalói csoportba tartozó munkavállalókra vonatkozóan. A fenti korlátozásokon túlmenően az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó egyéb munkaidő-beosztással kapcsolatos különös rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni (pl. fiatal munkavállalónak éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, stb.).

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztással kapcsolatos legfontosabb korlátozások:

  • A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a hozzájárulásával rendelhető el. [Mt. 113. § (2) bek. a) pont]
  • A fiatal munkavállaló számára elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb 1 hét lehet. [Mt. 114. § (3) bek. a)]

 

[1]Bankó Zoltán – Berke Gyula – Dudás Katalin – Kajtár Edit – Kiss György – Kovács Erika: Magyarázat a magyar és európai munkajogi szabályozásról, http://uj.jogtar.hu/#doc/db/198/id/A12M0001.WMM/, letöltés ideje: 2015.03.30.

[2]Dudás  Katalin: A munka- és pihenőidő szabályai, Munkajogi Kiskönyvtár, WoltersKluwer Kft., Budapest, 2014, 32.o.

[3]Kardkovács Kolos (szerk.): A munka törvénykönyvének magyarázata, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014,219-220.o.

[4]Dr. Tálné Dr. Molnár Erika (szerk.): A Munka Törvénykönyve kommentárja – kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Online Jogkódex, letöltés ideje: 2015.03.30.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló
2019. október 17.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
2019. október 15.

Mi a helyzet akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

PM: magáncégek is pályázhatnak munkásszállások építésére
2019. október 10.

Csütörtöktől magántulajdonú cégek is pályázhatnak munkásszállások építésére, illetve felújítására a Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb részeként - mondta Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.