Munkakörhöz kötődő kötelező védőoltások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyes munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók nagyobb veszélynek vannak kitéve bizonyos betegségekkel kapcsolatban. A munkáltató feladata felmérni a veszély létét, nagyságát és ennek megfelelően biztosítani a munkavállalók számára a szükséges védőoltásokat. Ehhez természetesen iránymutatást is kapnak a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.
A munkaviszonyban a munkáltató kötelezettségei közé tartozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdés]. Ennek a kötelezettségnek a keretén belül az egyes, fertőzéseknek kitett munkakörökben történő foglalkoztatás esetén a munkavállaló megbetegedésének kockázatát minimalizálni kell.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a munkáltató feladata felmérni, de lehetősége van arra, hogy a felmérés eredményéről a járási hivataltól szakvéleményt kérjen [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 9. § (1) bekezdés]. A felmérés során a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét [a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 3. § (1) bekezdés]. A felmérést évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja [EüM rendelet 3. § (3) bekezdés]. A kockázatbecslés során meg kell határozni, hogy a munkavállaló milyen baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal, gombákkal kerülhet kapcsolatba, és ez alapján kell csoportba sorolni az egyes munkaköröket. Figyelembe kell venni a munkavédelmi hatóság ajánlásait, a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információkat, a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatásokat, továbbá a munkavállaló tényleges, foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedéseit. [EüM rendelet 3. § (4) bekezdés]
Amennyiben a munkáltató a felmérés során megállapítja, hogy a munkavégzés során a munkavállaló olyan betegségekkel kerülhet kapcsolatba, amelyekkel szemben elérhetőek védőoltások, azokat a munkáltató saját költségére köteles biztosítani a munkavállaló részére [NM rendelet 9. § (1) bekezdés]. Azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik csökkent immunitású vagy egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó betegek ellátást végzik, a munkáltató köteles évente megszervezni és felajánlani az influenza elleni védőoltást [NM rendelet 9. § (3) bekezdés].
A munkáltatók kockázatbecslését az országos tisztifőorvos által évente kiadott Védőoltási Módszertani Levél is segíti [NM rendelet 9. § (2) bekezdés, A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2020. évi védőoltásokról (a továbbiakban: VML)]. Ez a dokumentum javaslatokat ad az alapimmunizálással, továbbá az újraoltás rendjével kapcsolatban, de nem helyettesíti a munkáltató által elvégzendő felmérést. A VML kiemel bizonyos munkaköröket, munkavégzési tevékenységeket, amelyek meghatározott védőoltások beadását igénylik, ez azonban nem teljeskörű, a munkáltatónak minden esetben a saját tevékenységével kapcsolatosan kell megvizsgálni a védőoltások szükségességét.
A védőoltásra kiemelt munkakörök között szerepelnek azok a tevékenységek, amelynek során a munkavállalók szennyvízzel érintkezhetnek, ilyenek például a csatornamunkások, szennyvíztelepen foglalkoztatottak, laboratóriumi dolgozók. Részükre a hastífusz és a Hepatitis A elleni védőoltást kell biztosítani. A kullancscsípésnek kitett, így például az erdőben munkát végző személyeknek a kullancsencephalitis és a veszettség elleni védőoltás biztosítása is kötelező, ez utóbbi például az állatorvosoknak és vágóhídi alkalmazottaknak is szükségessé válhat. Amennyiben a munkavégzés során előfordulhat földdel szennyezett sérülés, mint például a mezőgazdaságban vagy mélyépítési munkálatokra foglalkoztatottak esetében, a tetanusz beadását kell előírni. A laboratóriumi, továbbá az egészségügyben foglalkoztatottak számára attól függően, hogy milyen anyagokkal, betegekkel kerülnek érintkezésbe munkájuk során, a Hepatitis B, a diftéria, a Meningococcus és a varicella (bárányhimlő) elleni védőoltás lehet szükséges. Bizonyos védőoltások, mint például ez utóbbi, nemcsak a munkavállaló egészségét védi, de a vele kapcsolatba került betegekét is. [VML 23-26. o.]
A védőoltási kötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy az egyéb, a munkavégzés biztonságához kötődő szabályokat nem kéne figyelembe venni: a munkát úgy kell megszervezni, hogy a kórokozókkal való érintkezés lehetősége minél kisebb legyen, továbbá biztosítani kell a megfelelő védőfelszerelést, a fertőtlenítést is [EüM rendelet 6. § (2) bekezdés, 8. §]. Az érintkezés elkerülését a munkavállalók tájékoztatásával, oktatásával is elő kell segíteni [EüM rendelet 9. §].
