Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.

Vonatkozó jogszabályok:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

– – –

A fizetési felszólítással való igényérvényesítés két kritériuma, hogy a munkáltató igénye a munkaviszonnyal összefüggő legyen és hogy annak mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét ne haladja meg [Mt. 285. § (2) bekezdés]. 2024-ben a kötelező legkisebb munkabér összege – az Mt. 153. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban –266.800 forint, ami azt jelenti, hogy fizetési felszólítás útján jelenleg 800.400 forintig érvényesíthető a munkáltatói igény.

Amennyiben a fenti két feltétel együttes fennállása megállapítható, úgy a munkáltató a bírósági igényérvényesítés helyett fizetési felszólítás eszközével is élhet. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért lehet előnyös a fizetési felszólítás útján való igényérvényesítés a peres eljárással szemben, hiszen a munkáltatónak tartozó dolgozók sokszor nem együttműködőek, sőt az is előfordulhat, hogy „eltűntek”, ezért a velük való kapcsolatfelvétel nehézkes, így a fizetési felszólítás maga is „pusztába kiáltott szónak” tűnhet.

A válasz a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal való ellátásának lehetőségében rejlik. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vht.) értelmében ugyanis a bíróság ún. végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, amely alapján a fizetési felszólítás végrehajthatóvá válik [Vht. 23. § (1) bekezdés]. A fizetési felszólítással való igényérvényesítés esetén – szemben a bírói úttal – így egy sokkal gyorsabb és hatékonyabb nemperes eljárásról beszélhetünk, amelynek végén a munkáltató a pénzéhez juthat, az eljárás pedig inkább formális és nem függ a bíróság egyedi ügyben hozott döntésétől sem. A fizetési felszólítással való igényérvényesítés másik előnye, hogy minden munkavállalóval szemben alkalmazható, legyen az belsős állományban dolgozó, vagy kölcsönzött munkavállaló, pusztán az szükséges, hogy az illetőnek legyen belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye és végrehajtható vagyona, amelyre a végrehajtó majd a végrehajtást vezetheti.

Az eljárás megindításának alapja egy pontosan megfogalmazott és írásba foglalt fizetési felszólítás, amely tartalmazza a munkavállaló tartozásának jogcímét, összegét, továbbá azt, hogy a munkáltató hova és milyen határidőig várja a teljesítést, valamint a jogorvoslati lehetőségekről szóló munkáltatói kioktatást. Ezt követően a fizetési felszólítást igazoltan át kell adni a munkavállalónak vagy – és ez a jellemzőbb eset – feladni postán. A levelet ajánlott, tértivevényes küldeménnyel kell elküldeni, tekintettel arra, hogy ez alapján lesz utóbb megállapítható a közlés időpontja, ami az eljárás során fontos jelentőséggel bír, ugyanis innentől számítva áll 30 nap áll a munkavállaló rendelkezésére, hogy a fizetési felszólítást keresettel megtámadja [Mt. 287. § (1) bekezdés].

Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást keresettel megtámadja, akkor az eljárás – értelemszerűen – a bíróság előtt fog tovább folytatódni, a peres eljárás szabályai szerint. A keresetindítás ténye azonban jellemzően később, vagyis a 30 nap letelte után jut csak a munkáltató tudomására, viszont a fizetési felszólítás útján való igényérvényesítésre és annak végrehajtási záradékkal történő ellátására csak munkaügyi per hiányában kerülhet sor. Így a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy van-e ilyen eljárás folyamatban, annak érdekében, hogy így vagy úgy, de folytatni tudja a folyamatot.

A munkaügyi per hiányáról való igazolást az adott perre illetékes törvényszékektől tudja beszerezni a munkáltató. Miután ezek az igazolások megérkeztek és a munkáltató megbizonyosodott arról, hogy eljárás nincs folyamatban, akkor sor kerülhet a végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem benyújtására, amelyhez a fizetési felszólítást, annak tértivevényét, a per hiányáról szóló igazolásokat, valamint további dokumentumokat (pl. munkaszerződés, tartozást megalapozó dokumentumok stb.) kell mellékelnie. Ezt követően, amennyiben minden szükséges irat rendelkezésre áll és becsatolásra került, úgy a Vht. vonatkozó szabályainak megfelelően a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a fizetési felszólítást, ami ezt követően végrehajthatóvá válik és ezáltal a munkáltató a végrehajtási eljárás szabályai szerint be tudja hajtani a követelését a munkavállalótól.

dr. Dobosi Kinga

---