A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020-ban történő megszűnésével a munkaügyi perekben a törvényszékek, mint munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A munkaügyi perek különös szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozza.
A 2022. október 11. és 13. között tartandó visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián (az alábbiakban: Munkajogi Konferencia) idén külön szeminárium foglalkozik majd a munkaügyi peres eljárások kérdéseivel. Az előadók ügyvédi és bírói szemszögből is számba veszik a munkaügyi jogviták eljárásjogi kihívásait az eddig kialakult gyakorlat és a forró kérdések megvilágításával. Cikkünkben a szeminárium egyik előadója, dr. Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék munkaügyi ügyszakos bírájának előadásából adunk ízelítőt.
A munkaügyi perek túlnyomó részében a munkavállaló van felperesi pozícióban, aki rendszerint akkor pereli be munkáltatóját, amikor már munkaviszonya lezárult. Előfordul azonban olyan is, hogy a munkáltató kíván igényt érvényesíteni munkavállalója vagy volt munkavállalója felé.
Milyen lehetőségei vannak egy munkavállalónak munkaügyi perekben? Kire hárul a bizonyítási felelősség, és miben segíthetnek a Pp. szabályai?
A soron kívül történő ügyintézés egyfelől nagyon kedvező kimenettel, a per rövid időn belül való lezárásával kecsegtet, azonban ilyenkor azzal kell számolni, hogy nemcsak a bíróságnak, hanem a feleknek és jogi képviselőiknek is rendkívül rövid határidők fognak rendelkezésre állni az egyes percselekményekre.
Polgármesteri tisztség megszüntetése iránti munkaügyi per megindítására akkor van jogszerű lehetőség, ha a kormányhivatal által a képviselő-testületnek tett törvényességi felhívás eredménytelen volt, azaz a törvényességi felhívás a polgármesteri tisztség megszüntetését kérte és a képviselő-testület annak nem tett eleget – a Kúria eseti döntése.
