Munkaszüneti napi munkavégzés


A munkaszüneti napok megbontják a hétköznapok egyhangúságát azzal, hogy – ahogy nevük is sugallja – a munka ezeken a napokon szünetel. Ugyanakkor bizonyos feladatokat minden nap el kell látni, így a munkaszüneti nap nem mindenki számára jelenti a munkavégzési kötelezettség tényleges szünetelését, őket e tekintetben az aznapi munka magasabb díjazása kompenzálja.

Releváns jogszabály: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

Munkaszüneti napok

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, mely naptári napok minősülnek munkaszüneti napnak. Ennek alapján január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napján, valamint nagypénteken, húsvéthétfőn és pünkösdhétfőn a munkavállalók főszabály szerint nem kötelezhetők munkára. Ezeken felül a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap vonatkozásában is, valamint abban az esetben, ha fent megnevezett munkaszüneti napok vasárnapra esnek [Mt. 102. § (4) bek.]. Ez utóbbi szabály oka, hogy a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó rendelkezések alapvetően szigorúbbak, mint a vasárnapi munkavégzésre vonatkozók, a munkavállalók számára magasabb szintű védelmet biztosítanak. Emiatt a munkáltató nem választhat, mely szabályozást alkalmazza, a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó feltételrendszer a kötelező vasárnapi munkaszüneti napok esetén.

Fontos megjegyezni, hogy a munkaszüneti napok körüli, Kormány által meghatározott munkarend kapcsán áthelyezett munkanapok nem munkaszüneti napnak, hanem pihenőnapnak minősülnek, így ezekre a napokra az alábbi, munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó szabályozást nem kell alkalmazni. Így például idén augusztus 20. keddre esik, erre való tekintettel a Kormány az augusztus 19-i hétfői munkanapot áthelyezte augusztus 3-ra. Ennek következtében az augusztus 19-i nap vonatkozásában a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, azok továbbra is csak a keddi nap tekintetében irányadók, azaz erre a hétfőre akként osztható be munkaidő, mint bármelyik szombatra.

Rendes munkaidő elrendelése munkaszüneti napra

Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (pl. szállodák, éttermek), az idényjellegű (pl. strandok, fesztiválok) vagy megszakítás nélküli tevékenység (pl. kohók) keretében, a társadalmi közszükségletet kielégítő (pl. kórházak, közüzemi szolgáltatók), vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés esetén osztható be a munkavállalónak [Mt. 102. § (2) bek., 101. § (1) bek.].

E tekintetben a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. Pusztán amiatt, mert a munkavállaló egyébként többműszakos munkarendben dolgozik és a munkáltató döntése alapján a munkavégzés minden nap zajlik, a munkavállaló munkaszüneti napi munkavégzésre nem kötelezhető. Erre többműszakos tevékenység esetén is csak akkor van lehetőség, ha a fenti feltételek valamelyike teljesül, így például a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, azaz a mindennapos munka nem a munkáltató gazdasági döntésének, hanem a termelési technológiából fakadó objektív körülményeknek tudható be [Mt. 90. § a) pont].

Rendkívüli munkaidő elrendelése munkaszüneti napra

Rendkívüli munkaidő a munkavállaló számára munkaszüneti napra akkor rendelhető el, ha egyébként rendes munkaidő elrendelésére is lehetőség van [Mt. 108. § (3) bek.]. Amennyiben tehát a fentiek feltételek közül a munkavállaló munkaköre, illetve a munkáltató tevékenysége vonatkozásában egyik sem teljesül, a munkavállaló számára munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő sem osztható be.

Nem korlátozott ugyanakkor a rendkívüli munkaidő elrendelése, ha erre baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van szükség. Kivételesen tehát munkaszüneti napon munkavégzésre egyébként nem kötelezhető munkavállaló is behívható dolgozni munkaszüneti napon, ehhez azonban szükséges, hogy olyan rendkívüli esemény történjen vagy fenyegessen, mely közvetlen vagy súlyos veszélyt eredményezhet.

A munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

Munkaszüneti napon történt munkavégzésükre tekintettel a munkavállalókat száz százalék bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Ez a bérpótlék a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül sor. Természetesen ezen túlmenően a munkavállalót megilleti a munkavégzéssel összefüggésben egyébként járó bérpótlék és időarányos alapbér is, így például a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért cserébe a munkavállaló alapbérének akár 300%-ára is jogosult lehet.

Szerző: dr. Pintér Miriam


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.