Munkaügyi szabálytalanságot találtak a munkáltatók 70 százalékánál
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
A vizsgálat megállapította, hogy az ellenőrzött dolgozók 13,62 százalékát foglalkoztatták feketén, akiknek a 38 százaléka az építőiparban dolgozott. A feketén dolgozók aránya 2 százalékpontos romlást mutat az egy évvel korábbi adathoz képest.
Az építőipar mellett a vendéglátásban a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, a szektorban a 2017-ben mért 935-ről, a 2018. január-szeptemberi időszakban 983-ra nőtt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma.
A PM közleménye szerint a többi vizsgált ágazatban – mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, gépiparban, kereskedelemben és a személy- és vagyonvédelem területén is – csökkent a feketefoglalkoztatás aránya.
Közölték, a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel összefüggő jogsértések 14 998 dolgozót érintettek a vizsgált időszakban, ami az ágazatok közül a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén jelent meg számottevően.
A munkaidőkeretben foglalkoztatottaknál pedig a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása jelentett problémát, hiszen ez a munkavállaló és a hatóság számára is ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak ellentételezését is.
Rendkívüli munkavégzéssel összefüggő szabálytalanság miatt ritkábban intézkedett a hatóság, ami részben abból adódik, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, így a rendkívüli munkavégzés mértéke nem állapítható meg. Amennyiben egy-egy esetben fény derül erre a szabálytalanságra, az rendszerint több dolgozót érint és a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékének túllépésével valósul meg. Példaként említették, hogy tavaly az első három negyedévben a gépiparban 2570 munkavállaló foglalkoztatásánál valósult meg ez a szabálytalanság, a feldolgozóiparban pedig 581 dolgozót érintett.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek – hangsúlyozta közleményében a minisztérium munkaügyi főosztálya.
(MTI)
