Munkavégzés GYED mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bt.beltag (vezető tisztségviselő – egy másik cégnél munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon) a gyerek féléves kora után a GYED mellett dolgozna heti néhány órát a saját vállalkozásában.


Bt.beltag (vezető tisztségviselő – egy másik cégnél munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon) a gyerek féléves kora után a GYED mellett dolgozna heti néhány órát a saját vállalkozásában, de csak akkor, ha nem kellene teljesítenie a minimális járulékfizetési kötelezettséget, mivel annyit egyelőre nem tudna keresni, hogy ezt kigazdálkodja.

Néhány vonatkozó cikkben azt mondják, hogy a fenti esetben a társas vállalkozó a 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) a) pontjára hivatkozva csak a tényleges vállalkozói kivét után fizet járulékot, de én nem így értelmezem ezt a paragrafust, és tartok tőle, hogy mindenképpen ki kell fizetnie a minimális járulékokat.

Kérem, segítsenek a fenti paragrafus helyes értelmezésben. Létezik egyéb törvényi hivatkozás, ami lehetővé teszi, hogy a GYED mellett dolgozó társas vállalkozó csak a tényleges kivét után fizessen járulékot, és adót?

 

Válasz:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 28. § (1) bekezdés értelmében a 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

A Tbj. 28. § (1) bekezdés a) pontjának első mondatrésze felsorolja azokat az ellátásokat, amelyekben ha részesül a társas vállalkozó, akkor nem kell járulékokat fizetni. Ide tartozik az is, amikor a társas vállalkozó gyermekgondozási díjban részesül. (A mondat második része sorolja fel azokat az ellátásokat, amelyek mellett, ha a tevékenységét folytatja a társas vállalkozó, akkor nem mentesül a minimum járulék fizetése alól.)

Tehát, ha a társas vállalkozó a gyermekgondozási díj mellett a társaságban személyesen közreműködik, és nem kap a személyes közreműködésért ellenértéket, akkor nem köteles járulékokat fizetni. Ha kap a személyes közreműködésért ellenértéket, akkor csak a ténylegesen kapott ellenérték után kell a járulékokat megfizetni.

 

Válaszadó: Bánházi Erika


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.