Munkavégzés GYED mellett
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bt.beltag (vezető tisztségviselő – egy másik cégnél munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon) a gyerek féléves kora után a GYED mellett dolgozna heti néhány órát a saját vállalkozásában.
Bt.beltag (vezető tisztségviselő – egy másik cégnél munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon) a gyerek féléves kora után a GYED mellett dolgozna heti néhány órát a saját vállalkozásában, de csak akkor, ha nem kellene teljesítenie a minimális járulékfizetési kötelezettséget, mivel annyit egyelőre nem tudna keresni, hogy ezt kigazdálkodja.
Néhány vonatkozó cikkben azt mondják, hogy a fenti esetben a társas vállalkozó a 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) a) pontjára hivatkozva csak a tényleges vállalkozói kivét után fizet járulékot, de én nem így értelmezem ezt a paragrafust, és tartok tőle, hogy mindenképpen ki kell fizetnie a minimális járulékokat.
Kérem, segítsenek a fenti paragrafus helyes értelmezésben. Létezik egyéb törvényi hivatkozás, ami lehetővé teszi, hogy a GYED mellett dolgozó társas vállalkozó csak a tényleges kivét után fizessen járulékot, és adót?
Válasz:
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 28. § (1) bekezdés értelmében a 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
A Tbj. 28. § (1) bekezdés a) pontjának első mondatrésze felsorolja azokat az ellátásokat, amelyekben ha részesül a társas vállalkozó, akkor nem kell járulékokat fizetni. Ide tartozik az is, amikor a társas vállalkozó gyermekgondozási díjban részesül. (A mondat második része sorolja fel azokat az ellátásokat, amelyek mellett, ha a tevékenységét folytatja a társas vállalkozó, akkor nem mentesül a minimum járulék fizetése alól.)
Tehát, ha a társas vállalkozó a gyermekgondozási díj mellett a társaságban személyesen közreműködik, és nem kap a személyes közreműködésért ellenértéket, akkor nem köteles járulékokat fizetni. Ha kap a személyes közreműködésért ellenértéket, akkor csak a ténylegesen kapott ellenérték után kell a járulékokat megfizetni.
Válaszadó: Bánházi Erika
