Munkavégzés gyes és gyed mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a szülési szabadság leteltét követően a munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.


A  fizetés nélküli szabadság idejére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény  rendelkezései szerint gyermekgondozási díjra, majd ennek lejártát követően a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján gyermekgondozási segélyre jogosult a biztosított.

A gyermekgondozási díj intézményének bevezetése 1985. évre nyúlik vissza, mikor a  gyermekvállalási feltételek javítása érdekében a 3/195. (1.17) Mt. rendelettel bevezetésre a került. Az ellátásra az az anya volt jogosult a gyermek 1 éves koráig, aki a gyermek születését megelőző egy évben rendelkezik legalább 270 nap biztosítási idővel.

1986. évben az 5/1986. (II.27.) MT sz. rendelet kiterjesztette a gyermekgondozási díjat a gyermek 1,5 éves koráig, majd az 59/1987. (XI.6.) MT. számú rendelet a gyermek 2 éves koráig.

1995. április 15. napját követően született gyermekek után az ellátás nem járt, a gyermekgondozási díj ismételten 2000. január 01. napjától került bevezetésre.

A ma hatályos jogszabályok alapján gyermekgondozási díjra jogosult a szülő, e jogszabály alkalmazásánál szülőnek kell tekinteni:

  • a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt ( már akkor is ha az örökbefogadásra irányuló eljárás már folyamatban van);
  • a szülővel együtt élő házastársat;
  • a gyámot.

Akkor jogosult a szülő az ellátásra

  • ha biztosított és
  • a gyermekgondozási díjigénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt;
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket (gyermekeket) a saját háztartásában neveli.
  • Az ellátásra jogosultsághoz szükséges 365 napi biztosítási idő megállapításánál a biztosítási jogviszonyok időtartamán túl figyelembe kell venni a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz időtartamát;
  • a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb 180 naptári napot;
  • a rehabilitációs járadék vagy rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

2014. január 01-jétől a gyermek 1 éves korának betöltése után a gyermekgondozási díjban részesülő szülő korlátlan időben végezhet keresőtevékenységet.

Ezen intézkedés bevezetésének célja a kisgyermekes szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérés feltételeinek javítása.

Ha az édesanya úgy dönt, hogy újra munkába áll a fizetés nélküli szabadságot meg kell szüntetni.

A Munka Törvénykönyv szabályai szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által – kérelmében –  megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a  gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt.

Érdemes arra figyelni, hogy ha  a munkavállaló (az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa)  a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe munkaviszonya megszűntethető a következőkre való hivatkozással:

  • munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében a szülő aki a gyermekgondozási díj folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat gyermeke betegsége esetén, valamint saját betegségéből kifolyólag táppénzre (gyermekgondozási táppénzre) jogosult.

Nézzünk egy példát:

2010. december 1. napjától biztosított nő gyermeke 2013. január 25. napján született. Terhességi gyermekágyi segélyt kapott 2013. január 25. napjától 2013. július 10. napjáig, ezt követően 2013. július 11. napjától gyermekgondozási díjban részesülhet a gyermek kettőéves koráig.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Az anya úgy dönt, hogy 2014. július 01. napjától az ellátás folyósítása mellett visszamegy dolgozni. Gyermeke 2014. augusztus 12. napján megbetegedett, így az édesanya jogosult:

  • gyermekgondozási díjra és gyermekápolási táppénzre is.

2014. január 01-jétől kedvező változás történt a tekintetben is, hogy ha a közös háztartásban élő gyermek(ek) után az egyik szülő gyermekgondozási díjban részesül, a gyermek egy éves korának betöltése után  keresőtevékenységet folytat a másik szülő a gyermek betegsége esetén gyermekápolási táppénzre jogosultságot szerezhet.

Az előbbi példánk esetében:

2010. december 1. napjától biztosított nő gyermeke 2013. január 25. napján született. Terhességi gyermekágyi segélyt kapott 2013. január 25. napjától 2013. július 10. napjáig, ezt követően 2013. július 11. napjától gyermekgondozási díjban részesülhet a gyermek kettőéves koráig.

Az anya úgy dönt, hogy 2014. július 01. napjától az ellátás folyósítása mellett visszamegy dolgozni.

Gyermeke 2014. augusztus 12. napján megbetegedett, gyermekápolási táppénzt az édesapa igényli:

  • gyermekgondozási díjra  továbbra is jogosult az édesanya
  • gyermekápolási táppénz folyósítása az édesapa részére történik.

Előfordulhat, hogy a gyermek után járó gyermekgondozási díj igénybevételét a szülők fel váltva veszik igénybe, a gyermek egy éves kora után a másik szülő igényli az ellátást, úgy hogy továbbra is keresőtevékenységet folytat.

Ez esetben a következőkre kell figyelni:

Nem jár gyermekgondozási díj:

  • ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

Nézzünk erre az esetre is egy példát:

2013. június 14. napján született gyermek után az édesanya terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően gyermekgondozási díjban részesült.

A gyermek egy éves korának betöltése után az édesanya lemondja a gyermekgondozási díj folyósítást, helyette az édesapa kérelmezi keresőtevékenység folytatása mellett.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Az édesapa 2014. június 15. napjától 60 napig nem jogosult gyermekgondozási díjra, mivel a gyermek egy éves korának betöltése után először veszi igénybe az ellátást, és mellette keresőtevékenységet folytat.

A következő esetben az igénylés napjától folyósítható az ellátás:

2013. június 14. napján született gyermek után az édesanya terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően az édesapa gyermekgondozási díjban részesült.

A gyermek egy éves korának betöltése után az édesapa lemondja a gyermekgondozási díj folyósítást, helyette az édesanya  kérelmezi keresőtevékenység folytatása mellett.

Az édesanya részére 2014. június 15. napjától folyósítható a  gyermekgondozási díj, mivel a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.

A gyermekgondozási díj lejártát követően a szülők többsége gyermekgondozási segélyt vesz igénybe.

A gyermekgondozási segély bevezetésére a 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet megalkotásával került sor, 1967. január 1. napján vagy ezt követően született gyermekek után lehetett folyósítani a  gyermek két és fél éves koráig.

Az 1970-es években a munkaerőhiány enyhítése, valamint azoknak az anyáknak akik felszerették volna mérni hogy a kisgyermekük gondozása mellett hogyan tudnak a munkavállalással kapcsolatos követelményeknek megfelelni a gyes időtartamát munkába állás céljából naptári évenként egyszer meg lehetett szakítani.

A későbbiekben a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett napi négy, majd hat órában lehetett keresőtevékenységet folytatni.

A múlt után nézzük a jelent.

Gyermekgondozási segélyre nem csak a biztosított jogosult hanem a Magyarország területén élő

  • magyar állampolgár
  • bevándorolt, letelepedett jogállású
  • magyar hatóság által menekültként, hontalanként elismert személy
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
  • összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték.

Gyermekgondozási segélyre jogosult a

  • szülő
  • a gyám
  • kiskorú szülő, ha gyermekének nincs gyámja, vagy ha a  tizenhatodik életévét betöltötte és a saját háztartásában nevelt gyermekének a gyámjával nem él egy háztartásban (a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja a szülői házat ha az érdekében áll)
  • nagyszülő (szülő jogán).

Az ellátás következő ideig kerül folyósításra:

  • gyermek 3. életévének betöltéséig,
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő, gyám időkorlátozás nélkül keresőtevékenységet folytathat a gyermek egy éves korának betöltését követően.

A gyermekgondozási segély mellett munkát végző személy– ugyan úgy mint az a biztosított aki gyermekgondozási díj mellett végez keresőtevékenységet folytat – gyermeke betegsége esetén gyermekápolási táppénzre, saját betegsége esetén táppénzre jogosult.

Külön meg kell említeni az egyéni és társas vállalkozókat, akik  gyermekük egy éves korának betöltését követően gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítása  mellett végzik tevékenységüket.

Az egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulékot a vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem után fizeti meg, de legalább a nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Nem köteles a járulékfizetés alsó határ után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci  járulékot fizetni arra az időtartamra mely időtartam alatt gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve  ha a gyermekgondozási segély folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

(A járulékfizetés szabályai nem teljesen kerültek meghatározásra, csak a gyermekgondozási díj , vagy gyermekgondozási segély melletti munkavégzésre irányulva.)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.

2024. február 23.

4,5 százalékos a munkanélküliség

2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).