Munkavégzés GYES, illetve GYED mellett
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogalkotó számos intézkedéssel igyekszik támogatni a gyermekvállalást, amihez szorosan hozzátartozik a gyermeket nevelők munkaerőpiacra való visszatérésének megkönnyítése is. A kisgyermeket nevelők számára jelentős anyagi előnyt jelenthet, hogy a különböző családi támogatások, ellátások igénybevételére való jogosultságuk nem szűnik meg automatikusan az újbóli munkába állással.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban Cst.) 5. § b) pontja a gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) és a gyermeknevelési támogatást sorolja a gyermekgondozási támogatások, ezzel együtt a családtámogatási ellátások közé. E támogatásokat bármelyik szülő – tehát nem csupán az anya – igénybe veheti. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-a társadalombiztosítás pénzbeli ellátási közé sorolja a gyermekgondozási díjat (GYED), melyre többek közt az a biztosított szülő jogosult, aki a gyermeke megszületését megelőző 2 évben legalább 365 napig biztosított volt. A GYED folyósítása mellett a szülő szabadon visszatérhet dolgozni.
GYES-re a szülő az egészséges gyermek 3. életévének betöltéséig, ikrek esetén a tankötelessé válás évének végig jogosult [Cst. 20. § (1) bekezdés]. A gyermekgondozási ellátásban részesülő szülő főszabály szerint gyermeke fél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet [Cst. 21. § (1) bekezdés].
A gyermeket vállaló munkavállaló jövedelemforrását tehát a korábbi munkabére helyett legalább a gyermek fél éves koráig csupán a gyermekgondozást segítő ellátás, vagy társadalombiztosítási ellátásként a csecsemőgondozási díj jelenti, azt követően a munkavállaló már szabadon kiegészítheti jövedelmét munkával szerzett bérével. A napi munkaidő hosszára nézve a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, a munkába visszatérő szülő tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhat. A gyermekgondozási ellátásban részesülő nagyszülőre, illetve örökbefogadó szülőre a fentiektől részben eltérő szabályok vonatkoznak.
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, illetve az a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár [Cst. 23. §]. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhet. Utóbbi korlát nem érvényesül, amennyiben a munkavállaló munkáját otthonról végzi [Cst. 24. §]. A munkajogi szempontból tehát a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő amennyiben munkáját nem otthonról, távmunka keretében végzi, csupán részmunkaidőben, legfeljebb napi 6 órás munkaidőben térhet vissza dolgozni.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) rendelkezései szerint a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságról a munkához visszatérni kívánó munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság megszűnése előtt jeleznie kell munkáltatója felé, hogy szabadságát meg kívánja szüntetni. A munkavállaló nyilatkozatában megjelölheti az időpontot, mikortól kíván a munkavégzéshez visszatérni, a szabadság azonban legkorábban a nyilatkozat közlését követő 30. napon szűnik meg [Mt. 133. § (2) bekezdés]. Ha a munkavállaló megszünteti szabadságát és visszatér dolgozni, az esetében addig irányadó felmondási tilalom, mivel a fizetés nélküli szabadsághoz kötődött, a gyermek korától függetlenül megszűnik [Mt. 65. § (2) bekezdés c) pont].
A munkáltató a fenti távollét megszűnését követően köteles olyan munkaszerződés-módosításra vonatkozó ajánlatot közölni a munkavállalóval, mely a távolléte során bekövetkezett bérfejlesztéseknek megfelelően a munkavállaló munkabérének emelését tartalmazza. A munkáltató ajánlata meghatározásakor a nála a visszatérő munkavállalóval azonos munkakörben dolgozó munkavállalók bérének átlagos éves emelkedését, ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult éves bérfejlesztés mértékét veszi alapul (Mt. 59. §). Az a tény, hogy a munkavállaló GYES, illetve GYED mellett végzi munkáját, a munkavállaló munkabérére nincs hatással, az így kapott ellátások összege a munkabér meghatározása során figyelmen kívül marad.
A munkavállalónak visszatérésekor szintén lehetősége van arra, hogy a munkáltatónak munkaszerződés-módosításra vonatkozó ajánlatot tegyen. Amennyiben a visszatérő munkavállaló ilyen formában kéri, hogy napi munkaidejét az általános teljes napi munkaidő felére csökkentsék, azaz napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztassák tovább, a munkáltató köteles kérésének eleget tenni [Mt. 61. § (3) bekezdés]. Fontos kiemelni azonban, hogy e szerződésmódosítási kötelezettség csupán 4 órás részmunkaidő esetén érvényesül, amennyiben a munkavállaló ettől hosszabb napi munkaidő, pl. napi 6 óra kikötését kéri, a munkáltató szabadon mérlegelhet, elfogadja-e az ajánlatot vagy sem. Ennek alapján, ha a munkavállaló gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett kíván újra dolgozni, előfordulhat, hogy a maximális heti 30 óra ledolgozását számára a munkáltató nem is teszi lehetővé. Részmunkaidő esetén a munkavállaló teljes munkaidőre járó alapbérének csupán arányos részét kapja meg, a fenti béremelésre vonatkozó ajánlatot azonban a munkáltatónak ebben az esetben is meg kell tennie.
[htmlbox Opus_Simplex]
