Munkavégzés szövetkezetben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Írásunkban most az iskolaszövetkezetek, és a legújabb, legfrissebb lehetőség, a 2021. július 1-jétől működő „kismama szövetkezetek”, hivatalos néven a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete kerül bemutatásra.
Sokak számára nyújt kedvező kereseti lehetőséget a szövetkezet keretében végzett munka. Ennek a foglalkoztatási formának számos előnye közül figyelemre méltó „kényelme”, hogy a szövetkezet sokat segít tagjának a munkavállalásban, a munkavégzésben, a külső partnerrel való kapcsolattartásban, érdekérvényesítésben.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény az egyes sajátos szövetkezetekről rendelkező II. Fejezetében több különleges, az általános szövetkezeti formához képest sajátos tevékenységet, meghatározott személyi csoportot érintő tevékenységi lehetőséget tartalmaz.
Ebben az írásban ezek közül a tevékenységi formák közül a legfiatalabbak részére igénybe vehető iskolaszövetkezetek, és a legújabb, legfrissebb lehetőség, a 2021. július 1-jétől működő „kismama szövetkezetek”, hivatalos néven a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete kerül bemutatásra.
Iskolaszövetkezet keretében végzett munka
Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény 2016. szeptember 1-jével történő hatálybalépéssel módosította az iskolaszövetkezeti munka szabályozását.
A legszembetűnőbb változás, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül történő szolgáltatás nyújtás szabályai kikerültek a Munka Törvénykönyve hatálya alól, a Munka Törvénykönyve iskolaszövetkezeti munkavégzés szabályait eddig tartalmazó XVII. fejezet hatályon kívül helyezésével.
Az új szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.
A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza:
- a tag által vállalt feladatok körét,
- a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
- az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
- a szolgáltatás fogadójának személyében,
- a teljesítendő konkrét feladatban,
- a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
- a feladat teljesítésének helyében, valamint
- a feladat teljesítésének tartamában.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Ezek, a munkaközi szünettel és a napi pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések a nagykorú iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkoznak.
Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait. (például a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).
Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár az iskolaszövetkezeti tag részére.
A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.
A korábbi szabályozás szerinti iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat 2016. december 31-ig kellett tagsági megállapodások megkötésével átalakítani.
Társadalombiztosítási helyzet
Az iskolaszövetkezet keretében végzett munka nem eredményez biztosítási kötelezettséget, eltérően az egyéni munkavállalás, például a szünidőben munkaszerződés alapján folytatott keresőtevékenység esetétől. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont).
Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés, és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.
Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei munkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz.
Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult a diák.
Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében végzett munka
2021. július 1-jétől bővült a sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzési lehetőségek köre a kisgyermekkel otthon lévők számára.
Ez a szövetkezeti forma nem vehető igénybe a nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők által, hanem csak a nem nagyszülőként gyedben, vagy gyesben részesülők részére.
Ez a kereseti lehetőség összhangban van azzal a szabályozással, mely szerint a szülő a gyermek fél éves korától korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet a gyermekgondozási díj (gyed), illetve a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) mellett.
A „kismama szövetkezet” elnevezést elnyerő foglalkoztatási forma, amely név természetesen nem pontos, mert a gyedet, gyest nemcsak az anya, hanem az apa is igénybe veheti, összetett célt kíván megvalósítani, az érintettek vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítását, lehetőséget biztosítva arra, hogy a szövetkezet tagjai rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak.
A szövetkezet jogszabályban megfogalmazott célja az is, hogy az érintett személyi kör élethelyzetéhez kapcsolódva elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás, és ismeretanyag átadását, tapasztalatcserét, új ismeret és tudásanyag megszerzését.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében végzett munkára vonatkozó előírások (a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás, a külső szolgáltatás tartalma, a munkajogi szabályok) az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzés fentiekben bemutatott szabályai szerint kerültek meghatározásra.
Társadalombiztosítási helyzet
Csakúgy, mint az iskolaszövetkezetnél, nem terjed ki a biztosítási kötelezettség a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjára a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6.§(1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 2021. július 1-jétől hatályba lépett rendelkezése szerint.
Ennek megfelelően ehhez a tevékenységhez nem kötődnek jogosultságok sem a társadalombiztosítási ellátásokhoz. A szövetkezeti tag az általa ezalatt az idő alatt igénybe vett gyermekgondozási ellátások (gyed, gyes) alapján lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és szerez szolgálati időt.
A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik, amikor gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban már nem részesül a tag.
