Mutasd a táskádat!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Kilépéskor a táskát külön felhívás nélkül is kérjük kinyitni és az őröknek megmutatni!” Ez a minden jogi alapot nélkülöző felhívás máig számos munkáltatónál visszaköszön, ami meglehetősen riasztó képet fest a munkahelyi adatvédelem hazai állapotáról.


Magyarországon sok ezer munkavállaló mindennapjainak része, hogy a munkahelyéről haza indulva a portaszolgálat valamilyen biztonsági vizsgálatnak veti alá. A gyakorlatban a különféle technikáka táska, vagy az autó csomagtartójának átvizsgálásától a véletlenszerűen előírt motozáson át az alkoholszondázásig terjednek. Egy fontos közös vonásuk van: feltétel nélküli, állandó (vagy éppen véletlenszerű) alkalmazásuk teljesen jogellenes.

Az adatvédelmi jogban közhely, hogy a munkavállaló alkotmányos jogait, köztük a magánszféra védelmének jogát „viszi magával” a munkahelyére is. Ezért a munkáltató a munkavállaló magánszféráját indokolatlanul nem sértheti meg, így például vagyonvédelem céljából a munkavállaló által a munkahelyre bevitt értéktárgyait, így különösen, ruháit, iratait, táskáit önhatalmúlag nem vizsgálhatja át. Erre csak a vonatkozó jogszabályok keretei között van lehetősége.

A munkahelyi ellenőrzés felsorolt példái szükségképpen a munkavállaló személyes adatainak megismerésével járnak. Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható bármely adat, így például a fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret; valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy elképzeljük, milyen rengeteg személyes adat kiszolgáltatását jelenti, ha a munkavállalónak minden munkanapon be kell mutatnia táskája tartalmát az őrszolgálatnak. A munkavállalónál lévő gyógyszerek és egyéb egészségügyi termékek, a táskában hordott készpénz, kulcsok, élelmiszer, apró személyes tárgyak mind-mind a magánélet egy-egy szegletére világíthatnak rá, amelyeknek a munkaviszonnyal semmiféle összefüggése nincs.

 

A személyes adatok kezelésére az adatvédelmi jogszabályok két jogalapot biztosítanak: az érintett hozzájárulását, vagy ha azt törvény (illetve szűk körben a helyi önkormányzat rendelete) közérdeken alapuló célból elrendeli. A Munka Törvénykönyve a munkaviszony természetéből eredően általában felhatalmazza a munkáltatót, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. Az adatvédelmi gyakorlatban ezért a munkaviszonyban további munkavállalói hozzájárulás a munkáltató ellenőrzéssel összefüggő adatkezeléséhez nem kell. Ám ez csak a munkáltatói ellenőrzés eltérést nem engedő, jogszabályban foglalt feltételei alapján történhet. Azaz, a munkavállaló hozzájárulása sem teszi jogszerűvé a munkáltató ellenőrzési gyakorlatát, ha az az alábbi követelményeknek nem felel meg.

A munkáltatói ellenőrzés csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból lehetséges, a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányosan, úgy, hogy az a munkavállaló emberi méltóságát ne sértse. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A mindennapos, különösebb indok nélkül elrendelt ellenőrzések ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg. Ha az ellenőrzés a munkavállaló magánszférájának csekélyebb mértékű korlátozásával is megvalósítható, akkor a munkáltatónak azt az ellenőrzési módszert kell választania.

 

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a vagyonőr mely esetben kötelezhet a csomag (táska, csomagtartó) tartalmának bemutatására. Erre csak a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett van lehetősége, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; és e dolgot az érintett személy felszólítás ellenére sem adja át; és az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges. Ha bármelyik felsorolt feltétel hiányzik, az intézkedés jogellenes.

Nyilvánvaló, hogy a minden munkavállalót, minden belépésnél érintő táska bemutatási kötelezettség nem felel meg az idézett szabálynak. A szabálysértés (pl. lopás) megalapozott gyanúja nélkül a táska (vagy az autó csomagtartójának) bemutatására felhívás fel sem merülhet.

A fenti szabályok megszegése miatt a rendőrség felügyeleti bírságot szabhat ki az ellenőrzést végző személyekre (illetve a vagyonvédelmi vállalkozásra). A munkavállaló azonban a munkáltatóval, mint a vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjével szemben is érvényesíthet igényt a személyiségi jogai megsértése miatt. Ha a jogsértés folyamatosan, rendszeresen (lényegében minden munkanapon) megvalósul, az jelentősen növelheti a szankcióként követelhető sérelemdíj összegét.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 11.

Csökken a hazai kkv-k optimizmusa a foglalkoztatást illetően

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.

2024. november 11.

Új munkaszüneti napot szeretnének Magyarországon

A magyar társadalom régóta várja, hogy hét európai államhoz hasonlóan hazánkban is munkaszüneti nap legyen december 24. napja – fogalmaz Balassa Péter országgyűlési képviselő, aki ennek érdekében ismét törvénymódosító javaslatot nyújtott be.