Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány jövőre 10, négy év alatt (2016 és 2019 között) összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentőknél – jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten.
Balog Zoltán elmondta: a tízszázalékos emelést az egészségügyi szakdolgozók tervezett béremelésén felül kapják az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársai 2018 januárjában, amelynek többletforrása 4 milliárd forint.
A mentő napja alkalmából rendezett eseményen elmondta azt is, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében mentésre 39,7 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben a 2010-es 22,5 milliárddal.
A miniszter emlékeztetett, hogy 2016. szeptember 1-jétől átlagos 26,5 százalékos egészségügyi béremelés történt, idén novembertől 12 százalékos lesz az emelés mértéke, majd 2018 és 2019 őszén további 8-8 százalékos emelésben részesülnek az egészségügyi dolgozók.
Hozzátette: a béremelésre fordított többlet ebben az évben 6,4 milliárd, jövőre pedig 7,5 milliárd forint lesz. Példaként elmondta, hogy az emeléssel egy mentőorvos bére az átlag 390 500 forinthoz képest jövőre 645 ezer forint lesz, egy mentőtiszt bére pedig 242 300 forintról 460 112 forint emelkedik.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy az elmúlt években a mentőszolgálatnál komoly fejlesztések valósultak meg, ezek között említette az új mentőautók beszerzését, mentőállomások építését, valamint a meglévők felújítását.
A miniszter ismertetése szerint az elmúlt időszakban 496 új mentőautót vásároltak, és 193 gépkocsi beszerzése folyamatban van, amelyek már a 21. századi technikát képviselik.
Elmondható, hogy az országban az összes eset- és rohamkocsit újakra cserélték – tette hozzá.
A 2010-től tartó infrastrukturális fejlesztésekről szólva Balog Zoltán kiemelte azt is, hogy harminc új mentőállomás épült az országban, 97-et pedig felújítottak.
Beszélt arról is, hogy a következő lépés a megfelelő munkaruházat biztosítása lesz.
A miniszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében mentésre 39,7 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben a 2010-es 22,5 milliárddal.
(MTI)
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
