Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ötszörös munkaerőhiányt mér a kereskedelemben a GfK, mint a minisztérium – írja a Napi.hu.
A GfK Hungária legújabb, a kereskedelem munkaerő-piaci helyzetét felmérő kutatása szerint összesen 30 ezer pozíció volt nemrég betöltetlen a kiskereskedelemben. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont az üres álláshelyek száma a legalább öt főt foglalkoztató kereskedelmi vállalatok körében kicsivel több, mint 6 ezer. Az eltérés még úgy is jelentős, hogy a GfK a kicsi – 5 főnél kevesebbet foglalkoztató – vállalkozások adatait is figyelembe vette – írja a Napi.hu.
Cseresnyés Péter, a tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a GfK adatai torzíthatnak, bár azt elismerte a politikus, hogy a vállalkozók nem jelentenek be minden üres álláshelyet, márpedig a minisztérium statisztikái ehhez az adatszolgáltatáshoz kötődnek.
A tárca adatai alapján a kereskedelem távolról sem volt az üresedések által intenzíven sújtott ágazatok között: így 2015-ben, a legproblémásabb egészségügy és szociális ellátás, valamint az IT-szektor területén közel háromszoros volt a foglalkoztatottak százalékában mért munkaerőhiány, mint a kereskedelemben.
A Napi.hu részletes elemzését itt találja.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
