Nagyot nő a cafeteria közterhe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető általa fizetendő közteher – olvasható az adótörvény-javaslat indoklásában.


A javaslat szerint jövőre megszűnik a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti megkülönböztetés. Eddig a béren kívüli juttatásoknál – ilyen például az Erzsébet-utalvány vagy a SZÉP-kártya – a 16 százalékos szja mellett 14 százalékos ehot kellett fizetni – jövőre már 27 százalékos ehot kell fizetni ezek után is.

Ennél is jelentősebb változás, hogy az szja törvény 71 §-ban felsorolt béren kívüli juttatásoknál – Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, stb –  a juttatás értékének 1,53-szorosa után kell fizetni a közterheket az eddigi 1,19 szorzó helyett.

Az indoklás úgy fogalmaz: „munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon biztosított juttatás esetében megnő a közteher mértéke, a juttatás értékének 1,53-szorosa után a munkáltatónak 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie. Ugyanilyen mértékű közteher terheli a béren kívüli juttatásoknak azt a részét, amely meghaladja a rájuk az Szja tv. 71 . §-ában megállapított értékhatárt vagy az évi 450 ezer forint keretösszeget”


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.