Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
November elején fizethetik ki a kormány szerdai döntése alapján a mintegy négyezer pedagógusnak járó bérkompenzációt. Ők azok, akiknek nem emelkedett a fizetésük a szeptembertől érvényes, 160 ezer pedagógust érintő béremelés ellenére. Erről Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár beszélt Békéscsabán, a Békés Megyei Kormányhivatal tanévkezdő konferenciáján.
Az államtitkár elmondta, az érintett négyezer pedagógus között sok a vezető, általában nagy számú túlórával, különböző munkáltatói juttatással és egyéb kiegészítő pótlékkal. Számításaik szerint száz-kétszázra tehető azoknak a száma, akiknek csökkent a jövedelmük – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez azonban megfelel az igazságosság elvének, hiszen túlórát valóban elvégzett túlmunkáért fizetnek minden területen, és a pedagógusi bérrendszerben „ilyen mennyiségű túlórák nem lesznek”.
A kompenzáció mértékéről és feltételeiről szólva Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra, általános elvek alapján határozzák meg a kompenzáció összegét és nem szubjektív vélemények alapján. Szeretnék, ha az érintettek is azt éreznék, nem jártak rosszul a szeptemberi béremeléssel. Az összegek megállapítása hosszabb időt vesz igénybe – tette hozzá.
A kompenzációban részesülő pedagógusok november elején kapják meg a kiegészítő összeget szeptember elsejéig visszamenőleg – mondta. Kiemelte, hogy kompenzáció nélkül Magyarországon a pedagógusoknak nagyjából 97 százaléka, mintegy 155-156 ezer pedagógus szeptembertől lényegesen nagyobb jövedelemhez jut, mint 2012-ben – olvasható a kormany.hu-n.
Megjegyezte, a pedagógusok fizetésének emelése folytatódni fog, 2013. szeptember elseje az első lépcső volt. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, az eddigihez képest másfajta munkaszervezésre kell készülniük a pedagógusoknak, és „elkötelezett munkát várnak tőlük”.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
