Nem nőttek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt évben a bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal, a nettó átlagfizetések azonban csupán 2 százalékkal nőttek. Az inflációt figyelembe véve a reálkeresetek nem nőttek.


A bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 2,0 százalékkal haladták meg a múlt év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakit. Az 5 százalékos infláció figyelembevételével a reálbérek nem növekedtek.

A legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkereset 221 177 forint volt.

Tavaly novemberben a bruttó keresetek 5,4 százalékkal, a nettó kerestek 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A vállalkozásoknál foglalkoztatottak novemberi bruttó keresete 6,2 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó kereset pedig 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel azelőttinél.

A legjobban fizető ágazat továbbra is a pénzügyi szektor, ott a havi átlagfizetés 452,3 ezer forint, a legkevesebbet pedig a vendéglátásban és az egészségügyben lehet keresni, előbbiben 139,5, utóbbiban 150,9 ezer forint volt aátlagkereset – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.

(Forrás:MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.