NFSZ: csökkent az álláskeresők száma tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2018. decemberi zárónapon 241 900 álláskereső szerepelt, csaknem 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az NFSZ a honlapján közölte: 2018. utolsó hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Iskolai végzettséget tekintve decemberben az álláskeresők 43,8 százaléka legfeljebb általános iskolai, 50,3 százalékuk középfokú, 5,9 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett.

Decemberben 39 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 5,3 százalékkal kevesebb volt.

Az álláskeresők 8,8 százaléka, 21 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Az álláskeresők 27,4 százaléka, 66 200 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 7,1 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év utolsó hónapjában 34 200 volt a 25 év alatti és 62 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,1, illetve 25,9 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint decemberben 136 500 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 48,1 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 43,6 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 27 900 új betölthető álláshelyet jelentettek be decemberben, ezek 57,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 16 100 volt, amelynek 73,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. A legtöbb támogatott álláshelyet Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében hirdették meg.

Decemberben 108 600 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 72 100 maradt betöltetlen.

Az év utolsó hónapjában 442 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, az egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatást, a hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártását, az egyéb kiadói tevékenységet és a vagyonkezelést, területileg pedig Budapestet, Fejér és Somogy megyét érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt a 2018. szeptember-novemberi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 168 700-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.