Nincs aláírva a munkaszerződésem!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi a teendő, ha a munkavállaló – akár évek múltával – észleli, hogy a munkaszerződését valójában senki nem írta alá a munkáltató részéről? Összefoglaljuk, milyen kockázatai és orvoslási módjai vannak, ha ez a hiba kiderül.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződés csak írásban érvényes. Ehhez az is szükséges, hogy azt mindkét fél aláírja. Az írásbeliség hiánya, illetve az aláírás elmaradása miatti érvénytelenségre azonban a törvény szerint csak a munkavállaló hivatkozhat, és csak a munkába lépéstől számított 30 napon belül. Ez tehát azt jelenti, hogy a szerződés a munkáltató nevében eljáró személy aláírása nélkül ugyan érvénytelen, de ez csak a munkavállaló által és csak az első 30 napban kifogásolható. Ennek letelte után ez a formai hiba automatikusan orvoslást nyer, és úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna formai hiba.
Így az aláírás hiánya nem jelenti azt, hogy a munkaszerződés érvénytelen lenne, és a munkaviszonyt emiatt meg kellene szüntetni. Ettől még persze az aláírás nélkül hagyott szerződés a munkavállalóra nézve hátrányos lehet. Például, megváltozhat a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye, aki így már nem azonos azzal, aki annak idején az írásba nem foglalt szerződés megtárgyalta a munkavállalóval, és így nem emlékezhet a szóban elhangzottakra. Elképzelhető, hogy ez az új vezető a munkavállaló által felmutatott, de a munkáltató részéről alá nem írt szerződés érvényességét nem ismeri el (pl. egyes béren kívüli juttatások vonatkozásában). Természetesen a megállapodás tartalmát nem csak okirattal, hanem más eszközzel is lehet bizonyítani (pl. tanúkkal), de ez adott esetben igen nehézkes lehet.
Minden további vita elkerülése végett ezért az első 30 nap lejárta után is célszerű a munkáltató aláírását megszerezni a szerződésre. Mivel a formai követelmények betartása a munkáltató kötelessége, e kérésnek a munkáltató köteles eleget tenni. A törvény szerint ugyanis a munkáltató gondoskodik a megállapodás írásba foglalásáról, és ennek egy példányát átadja a munkavállalónak. Munkáltatói szempontból már csak azért is érdemes az írásba nem foglalt munkaszerződéseket mihamarabb pótolni, mert a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogköre kiterjed erre is. A hatóság pedig nem csak az első 30 napban kifogásolhatja, ha hiányzik az írásos munkaszerződés, hanem a jogviszony fennállása alatt bármikor.
A fentiek a munkaszerződés módosítására is vonatkoznak: ez is írásbeli formához kötött, ám ennek elmaradása is csak 30 napon belül vitatható. Ettől még az írásbeliség mellőzésével módosított munkaszerződés utólagos bizonyítása nagyon körülményes lehet. Ezért ebben az esetben is célszerű azonnal korrigálni, ha a felek észlelik, hogy megállapodásuk formailag hibás volt.
Az írásbeli munkaszerződés nem követelmény azonban egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Ebben a kivételes esetben szóban is érvényes a megállapodás, ilyenkor a foglalkoztatás adóhatósági bejelentését tekintjük – fikció útján – a jogviszonyt létesítő aktusnak. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény melléklete segítségként egy minta-munkaszerződést is meghatároz. Ha a felek ezt a táblázatos formájú megállapodást hiánytalanul kitöltik, az szintén pótolja a külön munkaszerződést (illetve a bérelszámoló lapot és a munkaidő-nyilvántartást is).
Végül, elképzelhető, hogy a munkaszerződésen azért nincs aláírás, mert az nem is papír-alapon, hanem elektronikus dokumentumként készült el. A törvény szerint ezt akkor kell írásbeli nyilatkozatnak tekinteni, ha a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas. Arra nincs egyértelmű jogi szabályozás, hogy milyen technikai feltételekkel lehet teljesíteni ezeket a követelményeket. 30 nap elteltével azonban a vitatható formában tett elektronikus munkaszerződés érvényességét sem kifogásolhatják a felek.
