Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben júniusban, párhuzamosan azzal, hogy a legtöbb tagállamban elkezdték lazítani a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, ámde a gazdaságot megbénító szigorú intézkedéseket.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentés szerint júniusban az euróövezet 19 tagállamában 7,8 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 7,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva. Elemzők 7,7 százalékos rátát vártak az euróövezetre.
A felülvizsgálat során az Eurostat jelentősen, 0,3 százalékponttal emelte a májusi munkanélküliségi rátákat: az euróövezet esetében 7,4 százalékról 7,7 százalékra, az uniót illetően pedig 6,7 százalékról 7,0 százalékra.
Egy évvel ezelőtt, 2019 júniusában az euróövezetben 7,5 százalékon, az EU-ban pedig 6,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.
Júniusban 15 millió 23 ezren kerestek munkát az Európai Unióban, ebből 12 millió 685 ezren az euróövezet tagországaiban. A májusival összevetve a munkanélküliek száma az EU egészében 81 ezerrel, az euróövezetben pedig 203 ezerrel nőtt. A 2019. júniusival összevetve az EU-ban 824 ezerrel, az euróövezetben pedig 395 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma.
A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban tavaly júniusban 3,0 százalékon, idén májusban 4,1 százalékon, júniusban pedig 4,2 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Franciaországban a májusi 8,2 százalékról 7,7 százalékra süllyedt a mutató, ami alacsonyabb az egy évvel korábbi 8,5 százaléknál. Olaszországban egy éve 9,6 százalékon, májusban pedig 8,3 százalékon, júniusban pedig 8,8 százalékon állt a mutató.
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát júniusban is Csehországban regisztrálták, 2,6 százalékost, majd Lengyelország következik 3,0 százalékkal, illetve Németország és Málta egyaránt 4,2 százalékkal. A helyzet Spanyolországban a legrosszabb, 15,6 százalékkal, illetve Görögországban 15,5 százalékkal (áprilisi adat).
Magyarország esetében az Eurostat statisztikájában a májusi az utolsó adat: 4,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, emelkedett az előző havi 4,1 százalékhoz képest. Egy évvel korábban, 2019 májusában 3,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta Magyarországon.
(MTI)
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!