Nőtt a munkanélküliségi ráta júniusban az euróövezetben Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben júniusban, párhuzamosan azzal, hogy a legtöbb tagállamban elkezdték lazítani a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, ámde a gazdaságot megbénító szigorú intézkedéseket.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentés szerint júniusban az euróövezet 19 tagállamában 7,8 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 7,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva. Elemzők 7,7 százalékos rátát vártak az euróövezetre.

A felülvizsgálat során az Eurostat jelentősen, 0,3 százalékponttal emelte a májusi munkanélküliségi rátákat: az euróövezet esetében 7,4 százalékról 7,7 százalékra, az uniót illetően pedig 6,7 százalékról 7,0 százalékra.

Egy évvel ezelőtt, 2019 júniusában az euróövezetben 7,5 százalékon, az EU-ban pedig 6,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.

munkanélküliségi ráta

Júniusban 15 millió 23 ezren kerestek munkát az Európai Unióban, ebből 12 millió 685 ezren az euróövezet tagországaiban. A májusival összevetve a munkanélküliek száma az EU egészében 81 ezerrel, az euróövezetben pedig 203 ezerrel nőtt. A 2019. júniusival összevetve az EU-ban 824 ezerrel, az euróövezetben pedig 395 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma.

A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban tavaly júniusban 3,0 százalékon, idén májusban 4,1 százalékon, júniusban pedig 4,2 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Franciaországban a májusi 8,2 százalékról 7,7 százalékra süllyedt a mutató, ami alacsonyabb az egy évvel korábbi 8,5 százaléknál. Olaszországban egy éve 9,6 százalékon, májusban pedig 8,3 százalékon, júniusban pedig 8,8 százalékon állt a mutató.

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát júniusban is Csehországban regisztrálták, 2,6 százalékost, majd Lengyelország következik 3,0 százalékkal, illetve Németország és Málta egyaránt 4,2 százalékkal. A helyzet Spanyolországban a legrosszabb, 15,6 százalékkal, illetve Görögországban 15,5 százalékkal (áprilisi adat).

Magyarország esetében az Eurostat statisztikájában a májusi az utolsó adat: 4,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, emelkedett az előző havi 4,1 százalékhoz képest. Egy évvel korábban, 2019 májusában 3,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta Magyarországon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.