Nőtt az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Májusban 4 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – jelentette a KSH.


A KSH jelentése szerint 2016. január–júniusban a bruttó átlagkeresetek 6,0%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.

Az év első hat hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,6% volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (527 200 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 400 forint), olvasható a KSH honlapján.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 500 forintot tett ki, és ugyancsak 2,9 százalékkal emelkedett. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 300 forintra becsülhető – írta a KSH.

Októberben a havi bruttó átlagkereset 237 539 forintot, a nettó – családi kedvezmény nélkül – 155 587 forintot tett ki, 3,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Szeptemberben 2,4 százalékra gyorsult a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése az egy évvel korábbihoz képest az augusztusi 2,2 százalékról, a közfoglalkoztatottak nélkül az éves növekedési ütem 4,4 százalékra emelkedett a megelőző havi 3,9 százalékról.

A foglalkoztatottak száma októberben elérte a 2,839 milliót, 4,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az első tíz hónapban 2,816 millió volt, ami 5 százalékos növekedés 12 hónap alatt.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

2014. január-októberben a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 207 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 250 300, a költségvetésben dolgozóké 238 500, a nonprofit szervezeteknél pedig 228 900 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot kerestek.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (482 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (450 300 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (406 800 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (173 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-októberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset a fizikai foglalkozásúaknál 104 900, a szellemi foglalkozásúaknál 207 900 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,2, a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,6, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-októberhez hasonlítva.

2014. január-októberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,3 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 246 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.

(Forrás: MTI)

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 200 forint volt az első hét hónapban.

A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan bruttó 250 400 forintot kerestek, a költségvetési intézményeknél dolgozók pedig átlagosan 207 300 forintot a július végéig tartó hét hónapban.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 200 forint volt az első hét hónapban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 900 forintra becsülhető a KSH szerint.

(MTI)

A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt. A bérkiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti üteméhez képest.

Mivel az elmúlt egy évben az adóterhelés nem változott, a bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak.A rendszeres – prémium, jutalom és havi különjuttatások nélkül számolt – keresetek 3,1 százalékkal haladták meg a tavaly májusit a versenyszférában.

A nemzetgazdaság egészét tekintve, azaz a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve, 4,9 százalékkal magasabbak voltak a jövedelmek, mint tavaly májusban, miután a teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest harmadával, az előző havinak kevesebb, mint felére, 47 százalékára csökkent.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.