Nyugdíj Hollandiában és Horvátországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és az uniós nyugdíjbiztosításról szóló bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami öregségi nyugdíjbiztosítási rendszereinek bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország és Franciaország után most Hollandia és Horvátország ismertetése következik.


A leírások a lehető legnagyobb körültekintéssel készülnek, azonban mivel a társadalombiztosítás egy igen gyorsan változó és összetett terület, konkrét jogosultsági kérdés esetén mindig az adott nemzeti nyugdíjbiztosítási szervhez érdemes fordulni – ezek nevét és elérhetőségét a leírásokban minden esetben közzétesszük.

„Az egyes országok nyugdíjbiztosítási szektorainak bemutatásánál vizsgáljuk: a korhatárt, a korhatár előtti ellátások lehetőségét,  a minimum jogosultsági időszak hosszát, a teljes nyugdíjra jogosultságot, az ellátást meghatározó elemeket, a nem járulékfizetéssel töltött időszakok figyelembe vételét (ún. egyenértékű idők), a minimum és maximum nyugdíjat, a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét és a megállapított ellátásból történő adózás, járulékfizetés kérdését.” Cikkünk előző részét itt olvashatja.

Hollandia

Alkalmazandó jogszabály(ok): Általános Öregségi nyugdíj törvény (Algemene Ouderdomswet, AOW)
A holland nyugdíjrendszer egy általános, minden lakosra kiterjedő és helyben lakási időszakra épülő rendszer. Finanszírozása járulékokból és adókból történik, ezekből átalányösszegű nyugdíjat folyósít a háztartásban élők függvényében.

A nyugdíjrendszer kiterjed tehát minden korhatár alatti Hollandiában élőre, valamint azokra is, akik ebben a tagállamban dolgoznak, és a keresetük után adót, járulékot fizetnek. 

Az öregségi nyugdíjkorhatár ebben a tagállamban jelenleg 65 év 1 hónap, 2013-tól a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 66 évre 2019-ig, majd 67 évre 2023-ig. 2024-től a korhatárt a várható élettartamhoz fogják kötni.

A jogosultsághoz szükséges minimum időszak az 1950. április 1. után születettek esetén 1 év, az ez előttiekre nézve nincs követelmény.

Korhatár előtti nyugdíjazásra nincs lehetőség.

A teljes nyugdíjra jogosultsághoz a holland nyugdíjrendszer megköveteli, hogy a korhatár előtt 50 évig folyamatosan biztosított legyen az igénylő. Minden év, amelyre nem volt biztosítás, a teljes nyugdíj 2%-ával csökkenti az összeget.

Az ellátást meghatározó elemek a biztosítási idő hossza és a családi állapot. Minimum összeg nincs, átalányösszegűek a nyugdíjak. Maximum összeg nincs, átalányösszegűek a nyugdíjak.

Keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső időszakok (ún. egyenértékű időszakok): nincs ilyenre szükség a helybenlakási koncepció miatt.

Lehetséges-e munkát végezni a nyugdíj mellett? Igen, nyugdíj mellett a munkavégzés lehetséges ebben a tagállamban.

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az ellátás adózik, járuléklevonás történik az általános hozzátartozói törvény (Algemene nabestaandenwet, Anw), az általános rendkívüli orvosi költségek törvény (Algemene wet bijzondere ziektekosten, AWBZ) és az egészségbiztosítási törvény (Zorgverzekeringswet, Zvw) céljaira.

További információk a holland társadalombiztosítási szerv honlapján találhatók: Sociale Versekeringsbank

Horvátország

Alkalmazandó jogszabály(ok): Nyugdíjbiztosítási törvény (Zakon o mirovinskom osiguranju) -1998, és ehhez kapcsolódóan a Nyugdíjkiegészítésekről szóló törvény (Zakon o dodatku uz mirovinu ostvarene prema Zakonu o mirovinskom osiguranju) – 2007. Törvény a Maximum Nyugdíjról (Zakon o najvišoj mirovini) – 1998. A kedvező feltételek mellett megítélt nyugdíjak csökkentéséről szóló törvény (Zakon o smanjenju mirovina od ređenih, odnosno ostvarenih prema posebnim propisima o mirovinskom osiguranju) – 2010.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Kötelező nyugdíjbiztosítási rendszer működik ebben a tagállamban az aktív személyeknek, amely keresetalapú nyugdíjakat szolgáltat a biztosításban töltött idő függvényében. A nyugdíjrendszer kiterjed a munkavállalókra, önálló vállalkozókra és a gazdálkodókra is, nincs kivétel a biztosítás hatálya alól.

A kötelező első pilléres nyugdíjrendszerhez kötelező második pilléres magán nyugdíjbiztosítás tartozik. Jelen ismertető az első pilléres szabályokat veszi sorra.

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg férfiakra nézve 65 év, nőkre pedig 60 év és 9 hónap.  A női korhatárt 2010. november 1-től kezdve fokozatosan emelik évente 3 hónappal, hogy 2029-ben elérje a 65 évet. Jogosultsághoz szükséges minimum időszak 15 év mindkét nemre nézve.

Korhatár előtti nyugdíjazásra a következők szerint van lehetőség. Férfiak esetén 60 évesen 35 év jogosultsági idővel. Nők esetén pedig 55 év 9 hónapos életkorban 30 év 9 hónap jogosultsági idővel. A nők követelménye itt is fokozatosan emelkedik, hogy az emelkedő általános korhatárral összhangban legyen. Ezért 2010. november 1-től évente 3 hónappal növekszik az életkori és jogosultsági idő követelmény, hogy 2029-re elérje a 60. életévet és a 35 év jogosultsági küszöböt. A korhatár előtti nyugdíjazás igénybevételéért csökkentés jár, amely a korbetöltés után is megmarad.

A teljes nyugdíjra jogosultságra nincs koncepció ebben a nyugdíjrendszerben.

Az ellátás összegét meghatározó elemek a korábbi keresetek, a jogosultsági időszak hossza és a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (Hrvatski zavod za mirovinsko osiguranje) által meghatározott együttható.
A nyugdíj minimum összege függ egy indexálástól, a nyugdíj fajtájától, a jogosultsági évek számától, befolyásolja továbbá az 1998-ban, az összes munkavállaló által kiadott átlagos bruttó kereset 0,825 százaléka minden megszerzett biztosítási évre.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

A maximum összeg alapja a következő: a teljes életpálya során szerzett személyes átlagkereset pontértéke nem lehet magasabb az ugyanerre az időszakra számított, összes munkavállaló által kiadott átlagkereset 3,8-szorosánál.

Keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső időszakok (ún. egyenértékű időszakok): betegségi ellátások időszaka, háborúban töltött időszakok, amelyek során a személy katonaként szolgált vagy politikai fogvatartás ideje.

Lehetséges-e munkát végezni a nyugdíj mellett? A horvát nyugdíjrendszer szerint ez nem lehetséges. Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? A nyugdíjak adókötelesek, azok az ellátások, amelyek meghaladják az előző évre vonatkozó nemzeti átlagkereset összegét (HRK5.408,00 2011-ben), az ellátás bruttó összegéből számított 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetnek.

További tájékoztatás a horvát nyugdíjbiztosítás honlapján található (az információk horvát nyelven érhetők el):
Hrvatski Zavod Za Mirovinsko Osiguranja Sredisnja Sluzba (HZMO) –


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).