Öngondoskodás munkáltató nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkéntes nyugdíjpénztáron, egészségpénztáron, önsegélyező pénztáron keresztül a munkáltató is képezhet tartalékot a munkavállalói számára, melyet ők aztán a pénztárakra vonatkozó szabályok szerint használhatnak fel.


A munkáltató hozzájárulást, célzott szolgáltatást és adományt is utalhat a pénztári számla irányába, de önkéntes pénztárakról lévén szó a tagi befizetéseknek is lényeges szerep jut a megtakarításban.
Ennek megfelelően ehhez is speciális kedvezményeket rendel az adótörvény.

Ezek a kedvezmények a befizetendő adó átcsoportosításával vehetők majd igénybe.

Az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a pénztártag nyilatkozatával rendelkezhet a következőkben leírt mértékű átutalásokról. Így ez az összeg majd pluszban megjelenik a pénztári egyéni számlán.

Ennek előfeltétele persze, hogy a tag rendelkezzen saját pénztári befizetéssel, és olyan mértékű adófizetési kötelezettséggel, melyből a kedvezmény igénybe vehető.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén az egyéni befizetéseink mellé pénztári számlára a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint jóváírást kaphatunk (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint ez az összeg).

Maximálisan tehát 500.000 Ft egyéni befizetéssel tudjuk az ennek 20 százalékát kitevő 100.000 Ft jóváírást igénybe venni.

Cafeteria termékek:

Hasonlóan az egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együttesen utalt tagi befizetésre ennek 20 százalékáig terjedő, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint hozzájárulást szerezhetünk. (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a nyugdíjkorhatárt, ez az összeg 130 ezer forint).

Mielőtt még arra a következtetésre jutnánk, hogy itt újabb 500.000 Ft egyéni befizetésre kaphatnánk 100.000 Ft kedvezményt, azért érdemes az összefoglaló mértéket a jogszabály további szakaszában megismernünk.
Eszerint az összes pénztártípusba intézett befizetések maximális kedvezménye 120 ezer forint lehet. (a 2020. január 1. előtt nyugdíjkorhatárt betöltők részére 150 ezer forint).

Így mindhárom pénztártípus esetén összesen 600.000 Ft befizetéssel vehetjük igénybe maximális mértékben az ennek 20 százalékát kitevő 120.000 Ft jóváírást.

Az Országgyűlés előtt lévő új adócsomag némileg egyszerűsítene ezen a szabályon. Amennyiben elfogadásra kerül ez, akkor  a saját pénztári befizetések 20 százaléka lehet a jóváírás, de ez összesen 150.000 forint értéket érhet el a különböző pénztártípusoknál együttesen számolva. Azonban az egyes pénztártípusokra külön-külön nem lenne korlátozás. Így elképzelhető, hogy az összes kedvezményt egyetlen általunk fontosnak ítélt pénztártípusban vesszük majd igénybe.

 

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.