Orbán: nem lesz vendégmunkásprogram


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem vendégmunkásprogrammal orvosolná a munkaerőhiányt a miniszterelnök. A nemzetgazdasági miniszter erősítené a részmunkaidős foglalkoztatást, a jegybankelnök szja-kulcsot csökkentene. Gazdasági évadnyitót tartott a kamara.


A következő években a 3-5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági bővülésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. A kormányfő szerint meg kell védeni „a felívelő pályát” a veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat fenyegetik az Európai Unió részéről. Az alacsony társasági adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem – mondta a miniszterelnök, majd világossá tette: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor a munkaerőhiányról úgy vélekedett, hogy óvakodna egy vendégmunkásprogramtól: külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. Mint fogalmazott, nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos: „az ország működtetéséhez szükséges munkát – a vécépucolástól az atomtudósokig – nekünk kell elvégezni”, csak ennek az is része, hogy a vécépucolót is meg kell becsülni, emberszámba kell venni – fogalmazott a miniszterelnök.

Varga Mihály, Orbán Viktor és Parragh László az MKIK gazdasági évadnyitóján (Fotó: MTI)

 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Eurostat és az Európai Bizottság adataira hivatkozva elmondta: a magyar gazdaság potenciális növekedése már a cseh gazdaságét jellemző fázisban van és 2020-ig lényegesen meg fogja haladni legfontosabb versenytársaiét, Ausztriáét és Csehországét. Kiemelte: a tavaly novemberben megkötött 6 évre szóló béremelési megállapodás és az adócsökkentés teremti meg a következő 6 év versenyképességének alapját. A miniszter elmondta: munkaerő-piaci fordulat érezhető, és ideje továbbgondolni a részmunkaidős foglalkoztatást, a női foglalkoztatást, mert ezeken a területeken még van munkaerő-tartalék, csakúgy, mint a nyugdíjasok kedvezményes továbbfoglalkoztatását.

Versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MKIK rendezvényén. Ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. Fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is – mondotta a jegybankelnök.

Parragh László, az MKIK elnöke fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Hangsúlyozta: ehhez elengedhetetlen a bérek növekedése, mert, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.