Osztalék nélkül munkabér? – eltérő álláspontok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban nagy felzúdulást keltett az új Ptk. egy rendelkezése, amelyre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hívta fel a figyelmet. Eszerint az a társaság, amelynek eredménytartaléka negatív, azaz nem fizethet osztalékot, tagjainak semmilyen jogcímen nem teljesíthet kifizetést, még akkor sem, ha ez a kifizetés nem a tagsági jogviszonyra tekintettel történik.


Az ügyvédi iroda álláspontja szerint ezzel az új Ptk. gyakorlatilag megtiltja a munkabér fizetését minden olyan munkavállalónak, aki – bármilyen csekély mértékben is – tulajdonosa egy olyan társaságnak, amely nem fizethet osztalékot. Álláspontjuk szerint nincsen tételes jogi alapja annak, hogy az Mt. munkabér fizetését előíró szabályát bármilyen alapon a fenti polgári jogi szabály elé lehetne helyezni, ezért a helyzet feloldására csak a jogalkotónak van lehetősége azzal, hogy megteremti a különböző jogszabályi rendelkezések közötti összhangot.

Az ügyvédi iroda felvetésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalásban reagált, amely szerint a sajtóban megjelent vélemény helytelenül és indokolatlanul mossa össze a társaságnak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetéseit a Ptk. vonatkozó rendelkezésével.

A Ptk. érintett rendelkezése egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt, mégpedig arra, amikor a társaság a tagnak (akár tagsági jogviszonyára tekintettel, akár a tagsági jogviszonyától független jogviszony alapján) a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék.

A társaság azonban a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban.  Ebből következően a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn.

Az ügyvédi iroda a minisztériumi állásfoglalással több ponton nem ért egyet. Egyrészt a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennél fogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.

Másrészt a minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Nem ad azonban választ arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag „nem tagsági jogviszonyára tekintettel” kerülnek megtételre. A minisztérium álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg.

Mindezekre tekintettel az ügyvédi iroda továbbra is szerencsésnek tartana egy jogszabály-módosítást a kérdéses ügyben.

A magunk részéről – anélkül, hogy „pálcát törnénk” bármelyik álláspont fölött – mindenképpen célszerűnek látjuk a kérdést munkajogi aspektusból is megvizsgálni. Az Mt. ugyanis – a korábbi munkajogi kódexek gyakorlatával szakítva – tételesen rendezi kapcsolatát a polgári jogi szabályokkal. Eszerint a munkajogi szabályok alkalmazása során a Ptk.-t háttérjogszabályként kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor azt maga az Mt. előírja. Azaz, ebben a relációban az Mt. speciális jogszabálynak minősül, amely alkalmazása során a Ptk.-t mint általános szabályt, csak akkor kell alkalmazni, ha erre a speciális szabály kifejezetten felhatalmazást ad. Az Mt. pedig a Ptk. fentebb hivatkozott szabályát nem rendeli alkalmazni a munka világában.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

A fentiek alapján, anélkül, hogy a Ptk. rendelkezésének alkalmazásának kötelező jellegét vitatnánk, kimondhatjuk, hogy az a munkáltató munkabér fizetési kötelezettségét nem érinti, így a munkavállalók munkabérét a munkáltató továbbra is köteles a társaság vagyoni helyzetétől függetlenül kifizetni.

Természetesen ezt nem jelenti azt, hogy az Mt. „felülírná” a Ptk. rendelkezéseit, csupán azt, hogy a munkaviszonyon alapuló kötelezettségek teljesítése során azt nem kell alkalmazni.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A kérdés egyértelmű, mindenki számára kötelező érvényű eldöntésére azonban csak két megoldás van: a bírósági döntések mentén kirajzolódó gyakorlat, illetve a jogalkotó által adott válasz, a jogszabály-módosítás.

Mivel a bírói gyakorlat kizárólag utólag, egyedi esetek eldöntésén keresztül tud „reagálni” a kérdésre, ezért a magunk részéről osztjuk a Jalsovszky Ügyvédi Iroda álláspontját, amely szerint célszerű lenne a jogalkotónak rendezni a helyzetet és a Ptk. rendelkezését módosítani kellene, az egyértelmű értelmezhetőség érdekében.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. július 24.

Kisokos az önkéntes tevékenységről

A törvényi definíció szerint közérdekű önkéntes tevékenységnek csak az önkéntest fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet lehet tekinteni. Ismertetünk minden részletet.