Munka vagy gyerek: van választás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A diplomásgyed és a gyed extra bevezetése kiemelt kampánytéma, amelytől a kormányzat a gyermekvállalási hajlandóság növekedését várja. Nem lényegtelen ebből a szempontból, hogy másfél évvel ezelőtt – 2012 nyarán – lépett hatályba az új Munka Törvénykönyve, amely a kismamák munkajogi védelmét jelentősen gyengítette. Kétségtelen, hogy a munkavállalói visszaéléseknek gátat kellett szabni. Kérdés azonban, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket nem öntöttük-e ki és vajon a gyed extra igénybevétele valós lehetőség-e a kismamák számára?


A védelem szintje a korábbi szabályozás alapján

A „régi” Munka Törvénykönyve – az 1992. évi XXII. törvény – 90.§ alapján a munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát (egyebek mellett) a

  • a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, valamint
  • a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság – illetve fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig terjedő időtartamban.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kisgyermekes édesanyák a gyermekük harmadik születésnapjáig abszolút védelmet élveztek a munkáltatói felmondással szemben, függetlenül a munkáltatói szervezetben lezajló folyamatoktól és külső gazdasági kényszerektől.

A felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaviszonya csak a beleegyezése esetén (közös megegyezéssel), illetve súlyos kötelezettségszegés esetén azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással volt megszüntethető, amely feltételezte a munkába való tényleges visszatérést.

A korábbi szabályozás szerinti magas védelmi szint ugyanakkor sok problémát generált, illetve munkavállalói visszaéléseknek nyitott teret. A kismamák által távol töltött évek alatt ugyanis a munkáltatói szervezetekben többnyire jelentős változások történtek, munkakörök, osztályok szűntek meg és jöttek létre. A kismamák a visszatérésüket sokszor úgy élhették meg, mintha egy teljesen új munkahelyre csöppentek volna vissza és a munkáltató sem tudta már beilleszteni őket az új szervezetbe, eredeti munkakörükbe.

Amennyiben azonban a munkáltató nem tudott a visszatérő munkavállalónak a képzettségének és a végzettségének megfelelő betöltetlen munkakört felajánlani, vagy azt a munkavállaló nem fogadta el és a közös megegyezést sem írta alá, a gyermek három éves koráig az alapbérét tényleges munkavégzés nélkül ki kellett fizetni (állásidő), amely jelentős anyagi terhet rótt a munkáltatókra.

A fenti összefüggést felismerve sok kismama élt azzal a módszerrel – hogy a munkahelyükön bekövetkezett átszervezést, munkakörük megszűnését megneszelve – a gyermek három éves kora előtt jelezték visszatérési szándékukat, sokszor nyíltan az állásidőre járó bérre, vagy jelentős összeget tartalmazó közös megegyezésre pályázva.

A védelmi szint csökkentése 2012 nyarán

A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyve – a 2012. évi I. törvény (Mt.) – a felmondási tilalmat a várandósság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére korlátozta (Mt. 65.§ (3) bek. a-c).

A jelenleg hatályos törvényi előírások szerint tehát a fizetés nélküli szabadságot megszüntető és a munkahelyére visszatérő munkavállaló munkaviszonya bizonyos esetekben felmondható a gyermek három éves kora előtt is. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a munkáltatói felmondási jog nem korlátlan ebben az esetben.

A három év alatti gyermeket nevelő anya, illetve az ilyen korú gyermeket egyedül  nevelő apa munkaviszonya munkáltatói felmondással csak a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése esetén, illetve a munkáltató működésével összefüggő okból (pl. átszervezés, munkakör megszűnés stb.) szüntethető meg. Utóbbi esetben csak akkor, amennyiben nincs a szervezetben a munkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, vagy azt a munkavállaló nem fogadja el (Mt. 66.§ (6) bek.).

A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban egyáltalán nem ritka jelenség, hogy a munkáltatók a gyermeket vállaló munkavállaló által távol töltött idő alatt költség-, illetve létszámcsökkentésre kényszerülnek, és a gyermek gondozása után visszatérő munkavállalót az eredeti munkakörében nem tudják foglalkoztatni és objektíve nem tudnak neki másik munkakört sem felajánlani.

 Kreditpontos rendezvények, kiadványok

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

2012 júliusát megelőzően ugyanakkor a munkáltatók kénytelenek voltak a gyermek három éves kora előtt visszatérő kismamák foglalkoztatására valamilyen stratégiát kialakítani, amennyiben tényleges munkavégzés nélkül nem kívántak bért fizetni. Jelenleg azonban – utóbbi probléma elhárulásával – a munkáltatók már nem érdekeltek az átmeneti megoldások, a kismamák által ellátható munkakörök kialakításában. Egyszerűbb a jellemzően továbbképzésre szoruló és a kisgyermek miatt rugalmatlanabb, illetve kevésbé terhelhető munkavállalóktól megválni.

A fentiek következtében a munkáltatók a szülési szabadságra távozó munkavállalókkal a jövőre nézve már eleve nem számolnak. Sok esetben határozottan közlik is a szülés előtt a munkakör megszüntetésére vonatkozó döntést.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás   

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A gyermeket vállaló munkavállaló ez esetben tudatosan a munkakeresésre készülhet, amennyiben azonban a munkahelyén bekövetkezett változásokról nincs megfelelő információja, a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével gyakorlatilag az elküldését kockáztatja. Egyes statisztikák szerint tízből csak egy kismamát vár vissza a munkáltatója.

Januártól a munkabér mellett a gyed is jár

Az idén január 1-jétől nyílt meg az a lehetőség, hogy a munkavállaló a gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül, napi nyolc órában visszamehet dolgozni, a gyed folyósítása mellett (1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.§ – 42/E.§) A munkajogi védelem és azzal összefüggésben a munkáltatói stratégiák fent ismertetett változása miatt ugyanakkor aggályos, hogy ez valóban esélyt teremt-e a kismamáknak a többletjövedelemre.

A kismamák bizonyára mérlegelni fogják a munkaviszonyuk megszüntetésének kockázatát, amelyet a munkába való visszatérésük potenciálisan magában hordoz, amelynek folytán ráadásul egy következő gyermek vállalása esetén már a gyed sem járna.

Nem a gyed extra várható népszerűségére utal az az adat sem, miszerint 2013. első félévében a gyes mellett mindössze az édesanyák néhány százaléka dolgozott, a gyes összegének csekély volta (28.500.-Ft/hó) ellenére. A gyed magasabb összege mellett a munkába való visszatérési szándék vélhetőleg még alacsonyabb lesz.

Aggályos, hogy a munkabér melletti gyed csak egy hangzatos ígéret és jelen jogszabályi környezetben és gyermek elhelyezési feltételek mellett nem valós lehetőség az édesanyák számára.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.