Ösztönzési csomag kialakításának gyakorlati kérdései II.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikk két részben dolgozza fel az ösztönzést, mint a szervezet célok megvalósítását szolgáló menedzsment funkciót, valamint az ösztönzés eszköztárat. Az első rész az ösztönző bérelemeket mutatta be, azok előnyeinek, hátrányainak, alkalmazhatósági feltételeinek ismertetésével. A második rész egyes menedzsment célokat megvalósító juttatásokkal és azok adózási szabályaival foglalkozik.

A menedzsment célok elérését elősegítő juttatások

A juttatások olyan javadalmazási elemek, melyeket a béren felül ad a munkáltató munkavállalóinak, tehát nem része a bérköltségnek. A juttatásokat az különbözteti meg a többek közt a bértől, hogy az nem jár, hanem a munkáltató saját döntése alapján nyújtja.

A juttatások a Központi Statisztikai Hivatal munkaerőköltség fogalma szerint egyéb jövedelemként a munkajövedelembe, vagy szociális költségek közé tartoznak. (A fogalmak az „Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadványban találhatók.)

A magyar szabályok szerint a munkajövedelem a keresetből és az egyéb munkajövedelemből áll, azonban az Eurostat-előírások szerint a munkajövedelem tekintendő keresetnek, amibe beletartoznak az egyéb munkajövedelmek is.  Az aktuális adózási szabályok szerint Magyarországon a juttatások elkülönülnek a kereset fogalmától, aminek az az oka, hogy a juttatások – bár adózásuk többféle lehet – kedvezőbb adózásúak, mint a bérkifizetés.

A juttatások között vannak olyan elemek, melyeket a munkáltató kifejezetten szociális indíttatásból ad a munkavállalóinak, és juttatás során kizárólag a rászorultság szempontját veszi figyelembe. Például az iskolakezdési támogatást annak ad, akinek iskoláskorú gyermekről kell gondoskodni, vagy temetkezési segélyezés akkor történik, ha valakinek hozzátartozója elhunyt és az eltemettetés költségei megterhelőek.

A juttatások jelentősebb hányada azonban nemcsak a munkavállalók szociális-jóléti érdekeit elégíti ki, hanem speciális emberi erőforrás menedzsment feladatok, célok ellátását is szolgálhatja. Ezt a funkciót a juttatások azonban csak akkor tölthetik be, ha tudatosan, és ilyen felfogásban alkalmazza a menedzsment. Ezért a béren felül nyújtott juttatások nyújtását nemcsak szociális kérdésként kell kezelni, hanem érdemes a munkavállalók motiválásának szolgálatába állítani.

A juttatások bérektől elkülönített kezelése azért indokolt, mert eltérő funkciót töltenek be. A juttatások éppen akkor válnának csupán szociális jellegűvé, ha beépítésre kerülnének a havi alapbérbe, mert akkor csak jövedelemnövekményt jelentenének, és nem tudnának bizonyos célokat megvalósítani. Az emberi erőforrás menedzsment szempontok az emberi erőforrással kapcsolatos olyan speciális funkciók érvényesítése, amiket a bérgazdálkodásban egyáltalán nem, vagy csak elenyésző hatásfokkal lehetne biztosítani.

Melyek lehetnek az egyes juttatások nyújtásának menedzsment céljai?

Egyes juttatási formák áttekintése abból a szempontból, hogy milyen emberi erőforrás menedzsment célokat szolgálhatnak:

a) Vállalati üdülő fenntartás, üdültetés bérelt üdülőben, Széchenyi Pihenőkártya juttatás
Megvalósítandó cél: a munkavállalók regenerálódásának elősegítése, betegségek kialakulásának megelőzése

b) Magas szintű üzemorvosi ellátás biztosítása, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel lehetővé tétele, védőoltások biztosítása. 
Megvalósítandó cél: a munkavállalók folyamatos munkaképességének megőrzése, betegség megelőzés, üzemi megbetegedések kezelése, és ezzel a betegség miatti kieső idők és a betegség miatt felmerülő munkáltatói költségek csökkentése

c) Sport és kultúra támogatása
Megvalósítandó cél: kikapcsolódás a napi stresszből, ami elősegíti a hatékonyabb munkavégzést

d) Albérleti hozzájárulás, munkásszállás biztosítása
Megvalósítandó cél: a munkáltató munkaerő-piaci vonzáskörzetének bővítése

e) Vállalati bölcsőde, óvoda létesítése, vagy a gyermekelhelyezés támogatása
Megvalósítandó cél: a munkavállalás megkönnyítése kisgyermekes munkavállalók számára

f) Vállalati rendezvények, összejövetelek szervezése
Megvalósítandó cél: az együvé tartozás erősítése, csapatépítés

g) Képzés támogatása
Megvalósítandó cél: képzettebb, így munkakörükben hatékonyabban dolgozni tudó munkavállalók biztosítása

h) Jubileumi jutalom, törzsgárda jutalom fizetése
Megvalósítandó cél: a céghez való hűség elősegítése, a céghez tartozás érzésének kialakítása, végső soron a fluktuáció mérséklése, a belépési költségek csökkentése

i) Munkaruha, formaruha juttatás
Megvalósítandó cél: a céghez való tartozás elősegítése

j) Étkezési támogatás, Erzsébet utalvány juttatása
Megvalósítandó cél: a munkavállalók elégedettségének növelése

k) Helyi bérlet juttatása
Megvalósítandó cél: a munkavállalók elégedettségének növelése, a munkába járás megkönnyítése

Adózási szempontok érvényesítése a juttatásokban

A juttatások nyújtása az emberi erőforrás menedzsment célok elérésén túl adózási szempontból is kedvező jövedelemjuttatási forma. A juttatások nyújtását az adórendszer a jövedelem kifizetéstől kedvezőbb helyzetbe hozza, ezért a juttatások nyújtása a munkáltatók illetve a munkavállalók számára adómegtakarítást, így jövedelemtöbbletet jelent. 

A juttatások adózás szempontjából 4 csoportba sorolhatók:

• adómentes juttatások
• béren kívüli juttatások
• egyes meghatározott juttatások
• munkavállalónál adóköteles juttatások

Fontosabb adómentesen adható, nem pénzbeli juttatások:

• foglalkozás-egészségügyi ellátás (Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 d) alpontja)
• a kegyeleti ellátás (Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 e) alpontja)
• a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés (Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 f) alpontja)
• fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést) (Szja tv. 1. számú melléklet 8.7 pontja)
• a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset-és egészségvédelmi eszközök (Szja tv. 1. számú melléklet 8.8 pontja)
• csoportos személyszállítás (Szja tv. 1. számú melléklet 8.11 pontja)
• a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék (Szja tv. 1. számú melléklet 8.24 pontja)
• a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást (Szja tv. 1. számú melléklet 8.28 b) alpontja)
• csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja (pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás) (Szja tv. 1. számú melléklet 8.29 pontja)
• a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, és az azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy biztosítása (Szja tv. 1. számú melléklet 8.37 pontja)
• a kifizető által biztosított védőoltás (Szja tv. 1. számú melléklet 8.39 pontja)

Rugalmas ösztönzés – rugalmas juttatások Ismerje meg a jól működő ösztönzési rendszereket legújabb kiadványunkból! Rendelje meg most!

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások egy kedvezményesen adózó kör, amely után a kifizető 16 % személyi jövedelemadót, és 14 % egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese. Az összes közteher 35,70 %.

Fontosabb béren kívüli juttatások értékhatárai 2013-ban:

• a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdültetés évente a minimálbér mértékéig, 98 000 Ft-ig
• a munkahelyi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyén megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelem havi 12 500 Ft-ig, ami lehet természetben adott étkezés a munkahelyen, üzemi étkezés keretében nyújtva és adható utalvány formájában is, ha annak beváltására kizárólag az üzemi étkezőhelyen van lehetőség;
• Erzsébet utalvány formájában juttatott jövedelem havi 8 000 Ft-ig
• a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt, évente legfeljebb 225 000 Ft támogatás
• a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt, évente legfeljebb 150 000 Ft támogatás
• a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt, évente legfeljebb 75 000 Ft támogatás
• utalvány formájában nyújtott iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 %-áig
• a helyi utazási bérlet juttatása
• a munkáltató általi elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgáló iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig, 245 000 Ft-ig
• a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 %-áig
• a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 %-áig
• a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 %-áig
• a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 %-áig

Egyes meghatározott juttatások

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után a kifizető 16 % személyi jövedelemadót, és 27 % egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese. Az összes közteher 51,17 %.

Fontosabb béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás 2013-ban:

• csekély értékű ajándék évente 3 alkalommal, 9 800 Ft értékig
• kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata korlátlanul
• rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyak 24 500 Ft értékig

A munkavállalónál adóköteles juttatások

Azok az adóköteles juttatások, amelyek sem a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, sem a béren kívüli juttatások körébe nem tartoznak, a személyi jövedelemadó fő szabálya szerint a juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszony és a juttatás (szerzés) körülményei figyelembevételével az összevont adóalap részeként adóköteles.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Minden más juttatás után a magánszemély fizeti a személyi jövedelemadót az összevont adóalap részeként a többi jövedelmével összevontan, valamint a magánszemélyt egyéni járulékfizetési kötelezettség is terheli. A kifizető szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet a juttatás értéke után.

---