Ötletek a dolgozói szegénység ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ellenzéki pártok leginkább az szja-rendszer átalakításával és az áfa csökkentésével küzdenének a dolgozói szegénység ellen.


Magyarországon egymillió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege – hangzott el a napokban megrendezett „Mit lehet tenni a dolgozói szegénység ellen? – a minimálbérkérdés unortodox útja Magyarországon” című konferencián.

A dolgozói szegénység kérdése ezzel fölkerült a politikai napirendre: az LMP ötpárti egyeztetés hívott össze a dolgozói szegénység felszámolása érdekében. Az MTI beszámolója szerint a kormánypártok távol maradtak. Az ellenzéki pártok képviselői azonban eljöttek, s a beszámoló szerint mindannyian csökkentenék a minimálbér és az átlagjövedelem terheit. s egyetértettek az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra mérséklésében is.

Háromkulcsos szja

Az MSZP később jelezte, hogy határozati javaslatot nyújt be a szegénység csökkentése érdekében. A cikk készítésének időpontjában a javaslat a parlament.hu-n még nem érhető el, azonban olvasható már az LMP  „egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról” címet viselő javaslata.

A javaslat háromkulcsos szja-rendszert vezetne be, évi 1,26 millióig 0 százalék (ezzel szja-mentessé válna a minimálbér), évi 1,26 és 3 millió között 12 százalék, évi 3 millió fölött 24 százalék lenne az szja kulcs. Egy huszárvágással pedig hatályon kívül helyezné a stabilitási törvény 36 §-át, amely lehetetlenné tenné az adókulcs emelését – ennek elfogadásához egyébként kétharmados többségre lenne szükség, sarkalatos törvényről lévén szó.

A javaslat a családi adókedvezményt is duplájára emelné egy, illetve két gyereknél (gyermekenként két gyermekig a jelenlegi 10 ezer helyett 20 ezer forint lenne az szja-kedvezmény havonta, gyermekenként).
Munkavállalói járulékcsökkentés, a családi pótlék emelése és áfacsökkentés is található még a javaslatban. Az áfacsökkentés (5 százalékra) a „helyben termelt alapvető élelmiszerekre” vonatkozna, amelyeket tételesen felsorol a javaslat.

Bérkiegészítés

Az LMP javaslatától jelentősen eltér a Párbeszéd Magyarországért elképzelése, de az szja-rendszer átalakítása itt is jelentős szerepet kap. A párt közleményben hívta föl a figyelmet, hogy az alapjövedelem-javaslata teljes egészében fölszámolná a dolgozói szegénységet: itt a minimálbér szja-mentesítése (adójóváírással)  mellett az alacsony jövedelműek állami bérkiegészítést is kapnának, hogy munkabérük meghaladja a létminimumot.

Magyarországon egymillió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege – hangzott el a napokban megrendezett „Mit lehet tenni a dolgozói szegénység ellen? – a minimálbérkérdés unortodox útja Magyarországon” című konferencián.

A dolgozói szegénység kérdése ezzel fölkerült a politikai napirendre: az LMP ötpárti egyeztetés hívott össze a dolgozói szegénység felszámolása érdekében. Az MTI beszámolója szerint a kormánypártok távol maradtak. Az ellenzéki pártok képviselői azonban eljöttek, s a beszámoló szerint mindannyian csökkentenék a minimálbér és az átlagjövedelem terheit. s egyetértettek az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra mérséklésében is.

Háromkulcsos szja

Az MSZP később jelezte, hogy határozati javaslatot nyújt be a szegénység csökkentése érdekében. A cikk készítésének időpontjában a javaslat a parlament.hu-n még nem érhető el, azonban olvasható már az LMP  „egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról” címet viselő javaslata.

A javaslat háromkulcsos szja-rendszert vezetne be, évi 1,26 millióig 0 százalék (ezzel szja-mentessé válna a minimálbér), évi 1,26 és 3 millió között 12 százalék, évi 3 millió fölött 24 százalék lenne az szja kulcs. Egy huszárvágással pedig hatályon kívül helyezné a stabilitási törvény 36 §-át, amely lehetetlenné tenné az adókulcs emelését – ennek elfogadásához egyébként kétharmados többségre lenne szükség, sarkalatos törvényről lévén szó.

A javaslat a családi adókedvezményt is duplájára emelné egy, illetve két gyereknél (gyermekenként két gyermekig a jelenlegi 10 ezer helyett 20 ezer forint lenne az szja-kedvezmény havonta, gyermekenként).
Munkavállalói járulékcsökkentés, a családi pótlék emelése és áfacsökkentés is található még a javaslatban. Az áfacsökkentés (5 százalékra) a „helyben termelt alapvető élelmiszerekre” vonatkozna, amelyeket tételesen felsorol a javaslat.

Bérkiegészítés

Az LMP javaslatától jelentősen eltér a Párbeszéd Magyarországért elképzelése, de az szja-rendszer átalakítása itt is jelentős szerepet kap. A párt közleményben hívta föl a figyelmet, hogy az alapjövedelem-javaslata teljes egészében fölszámolná a dolgozói szegénységet: itt a minimálbér szja-mentesítése (adójóváírással)  mellett az alacsony jövedelműek állami bérkiegészítést is kapnának, hogy munkabérük meghaladja a létminimumot.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.